Az univerzumot felépítő mikrovilágot magyarázó legjobb elméletünk testközelből.
Milyen ember volt valójában a Budapesti Műszaki Egyetem legendás oktatója?
A komplex rendszerek egész világunkat áthatják, róluk ír a Nobel-díjas fizikus.
Kérdéses, elindul-e a kémia osztatlan tanári képzés az ELTE-n, mivel csak ketten jelentkeztek. De az egyéb tanár szakokon sem sokkal jobb a helyzet.
Ez a könyv kitűnő bevezető lesz annak a nagy tudósnak, aki végül megfejti Isten egyenletét.
Brian Greene könyvének igazi érdeme, hogy szüntelenül reflektál azokra a kérdésekre, amelyeket mi, a lét abszurditásával együtt élő emberek állandóan felteszünk magunknak.
Paul Davies fizikus nemrégen magyarul is megjelent, Démon a gépezetben című könyvében azt a kérdést feszegeti, hogy miként oldják meg az információ rejtett hálózatai az élet rejtélyét.
Ennek jelentősége pedig a mostani klímaváltozás szempontjából is intő jel kell, hogy legyen.
Ha szeretnénk mérsékelni a tanárhiányt és fenntartani a magas színvonalú képzést a gimnáziumokban, be kell csatornázni a közoktatásba azokat, akik valóban érdeklődnek a természettudományok iránt.
A matematika folyamatos használata egyáltalán nem jelenti azt a fizikában, hogy annak bonyolultnak is kell lennie.
Tavaly ősszel feleannyi fiatal képzése kezdődött a felsőoktatásban, mint ahány szaktanár nyugdíjba ment. Ha ez így folytatódik, tíz-tizenöt év múlva nem lesz, aki kémiát tanítson a gyerekeinknek.
Walter Isaacson Einstein című műve első ránézésre életrajzi könyvnek tűnik ugyan, valójában azonban jóval több annál.
Két évre tervezték, de 25 éve végez megfigyeléseket a NASA és az Európai Űrügynökség, az ESA napfigyelő műholdja, a SOHO.
A három díjazott egyike elméletileg bizonyította a fekete lyukak létezését, a másik két nyertes rátalált a galaxisunk közepén ülő fekete lyukra.
Jim Holt egy sor tudományterületről gyűjtötte össze a józan ész számára nehezen elfogadható igazságokat.