Vállalkozik a Lali papája is. Ebből van a kocsi, a sofőr, ebből van a Nintendo is, ha őszinték vagyunk, és hát vállalkozni szombat délelőtt is lehet. És emiatt van tulajdonképpen az, hogy a Lali nálunk tölti a szombat délelőttöket.
Csöndben lenni érkeztünk ide, lassítani. Engedni, hogy ne történjen semmi se. Be kellett az elmúlt pár hónapban venni annyi sok kanyart, hogy félreállni esett most jól, bámulni csak a madárrajok égre írt, fürge szénrajzait.
Jó napot kívánnak nekem, és megtudom, hogy a másodikon lesz a fizikoterápia. Sántikálok a széles lépcsősor irányába céltudatosan, és remek ötletnek gondolom a rehabilitációt a legfölső emeleten tartani.
A rugójavító elköltözött. Nem lakik itt. Matrackereskedők, írók meg testépítők jártak hozzá pedig. Aztán nyoma veszett.
Az aszfaltrajzverseny napja volt a május nyolcadika, és a Frigur kántor rajzolta a legszebbeket. Nem csoda.
Egymás mellett úsztunk pár hosszon át. Aztán ő végzett, és kiszállt. A sapkáját ott felejtette véletlenül.
Nem volt veszélytelen használni amúgy a netet, mert azon keresztül is bejuthattak a szobába a vírusok, de hát, egyszer élünk, úgy voltunk vele.
A telep fölött kavargó felhőket a Krász Tibi hívhatta ide. Beszélte valahogy a nyelvüket.
Fönn ült a Sedlovics Kaska a fán, a hátsó a kerítéshez közel. Csuklott. Szerda volt és nem voltak barátai.
Megfigyelték, hogy akinek az árnyékán a Bandur macskája átfut, azzal valami rossz történik hamarosan.
Lesántult a sok hazudástól a Cilárik. Dolgozni sem tudott egy ideig járni.
Inkább úszni, mint meghalni, mondogatta, hogy tartsa magában a lelket, de hiába nézett minden levegővételnél előre lopva, tíz perce a tihanyi part semmit nem közeledett.
Macski, nyuszka, egér. Mára az összes ilyen nevű állat kihalt. Lehet, hogy emiatt kerültek egymástól még messzebb az emberek.
A föld mélyére egy vasvilla alakú, rozsdás mágnes van tán ásva, hogy az istennek se moccannak az itt lakók, legfeljebb a Vidámig vagy a Fehér akác teraszig.
Kifújja épp a palackból az utolsó szuszt is pár búvár, és kiszabadulnak a roncsból a holtak, és a költőt is várja Árkádia.