Nem a járvány, a kormányzati elvonások jelentették a komolyabb pénzvesztést az érintett önkormányzatok számára.
Március 15. helyett április 15. lesz a fizetési határidő. A mentességet, a szüneteltetést, és az adókedvezményt is az adóhatósághoz kell bejelenteni.
Többek között maszkot, lázmérőt, gumikesztyűt, tesztet és kézfertőtlenítőt is lehet vásárolni belőle.
Nem maradt más hátra, mint konkrét ügyekben az egyedi jogsérelmeket alkotmányjogi panasz formájában Alkotmánybíróság elé vinni.
Az egészségügy és az oktatás sem jár igazán jól. A kormány a gazdaság-, a család- és a munkahely-védelem, az ellenzék viszont a cserbenhagyás és a bosszú büdzséjéről beszél.
Vidékellenes és elfogadhatatlan lépés Keresztes László Lóránt szerint, hogy néhány héttel ezelőtt 34 vasúti mellékvonalat halálra ítélt a kormány.
Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy ez az Alkotmánybíróság bármiben is ellensúlya lenne ennek a kormánynak – jelentette ki Fleck Zoltán.
Az önkormányzatok utólag sem szedhetnék be a pénzt az üzletektől.
Dübörög az útfelújítási vita, a főpolgármester adatokat tett közzé az előző ciklus támogatásairól.
Jövőre nincs többletforrás az önkormányzatok működtetésére a költségvetésben, csak az eddigi források közötti átrendeződés figyelhető meg – állapította meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége.
A főpolgármester visszakérné a kormánytól az önkormányzatoktól elvont gépjárműadót, és beleszólást akar az uniós források elköltésébe is.
A főpolgármester szerint a fővárosnak jövőre négyszer annyi adót kell majd befizetnie a központi költségvetésbe.
Alaptörvénybe ütközőnek tartják a beadvány aláírói, hogy a kormány jelentős források elvonásával lehetetlenné teszi az önkormányzatok munkáját, éppen a járványveszély idején.
A magyar kormányfő az Országgyűléstől kapott korlátlan és határidő nélküli felhatalmazással szűkmarkú gazdasági mentőcsomagot állított össze, az önkormányzatokat és az ellenzéket viszont nehéz anyagi helyzetben hozta. Többek között ez olvasható a gazdasági szaklap cikkében.
A kormánynak ez a lépése a legnagyobb lyukat a falvaknál üt, hiszen a települések háromnegyedében a gépjárműadón kívül nincs más bevétel, de a negyvenezer lakosú Hódmezővásárhelyen 163 millió, és Szegeden is 500 millió forintos mínusszal kell számolni a pluszköltségeket kívánó vészhelyzet kezelésében.