A politikusok az életszínvonal-eséstől úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől. A kibocsátások visszafogása érdekében pedig adókat kéne emelni, az pedig azt eredményezné. Így aztán a legtöbb klímavédelmi intézkedés elmarad, ami viszont még nagyobb életszínvonal-eséshez fog vezetni.
November 30-án kezdődik az ENSZ idei klímakonferenciája, mégpedig egy olajnagyhatalom területén, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában.
Lassan magunk mögött hagyhatjuk a „csak” másfélfokos felmelegedés lehetőségét.
Az agrárközgazdász szerint lokális esővízgyűjtő rendszerek kiépítésével a szárazabb időszakokban is megoldható lenne az öntözés, ám a korábban erre fordítható uniós források iránt nem érdeklődött Magyarország, és a gazdák sem keresik a megoldást.
A Déli-sark szárazföldi jegének olvadása olyannyira felgyorsult, hogy az az elkövetkező évtizedekben az egész Nyugat-antarktiszi jégpajzs pusztulásához fog vezetni.
Az 1980-as évek eleje óta a vizek hőmérséklete átlagosan 19,7 és 21 Celsius-fok között ingadozott. Idén március végén azonban a 21 fokos határ fölé emelkedett, majd egy hónapig ott is maradt.
Párakapukkal, vízosztással várja Buda az extrém hőséget.
A jégmennyiség fogyása az utóbbi időben felgyorsulni látszik.
A saját tudósaik már 50 éve pontosan előrejelezték a fosszilis energiahordozók égetéséből származó felmelegedést, a cég mégis tagadta azt.
Európában a második legmelegebb év volt 2022 – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A 2022-es év várhatóan a negyedik vagy az ötödik legmelegebb lesz a levegő hőmérsékletét tekintve.
A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál.
Lemondani bizonyos kényelmi eszközökről, jobban odafigyelni a fogyasztásra, autó helyett kerékpárral (busszal, vonattal) közlekedni, takarékoskodni az energiával? Hajlandók vagyunk rá?
Extrém, akár 40 fokos hőségre készülnek Angliában, erdőtüzek és evakuálások a kontinens déli részén, majdnem egész Európában szélsőséges szárazság és kiszáradó vizek.
Az Ibériai-félszigetet az elmúlt években egyre több hőhullám és aszály sújtotta, az idei május volt az eddigi legmelegebb a spanyoloknál.