A rendszer átalakítását még tavaly szavazta meg a Parlament.
Már a praxisok több mint 10 százaléka betöltetlen. A kormányzati reformtervekből csak az nem derül ki, mitől lesz több szakember a pályán. Csak a statisztikákon segíthet a körzetek összevonása, az orvoshiányon nem.
Az alapellátás újraszervezése egymillió embert érintene hátrányosan, az aprófalvas és sok kis körzetből álló vidéki Magyarországot sokkszerűen érheti a változtatás.
Szeptember elsejei adatok szerint 687 betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon, összesen 516 településen, minden tizedik praxis üres. Januárhoz képest a betöltetlen praxisok száma 6 százalékkal, Budapesten 23 százalékkal csökkent.
Idén január óta legalább 25 háziorvosi praxist hagyhattak ott az országban
Egyelőre kevés látható eredménye van annak, hogy a kormány a pénzcsapok megnyitásával a praxisközösségek felé igyekszik terelni a háziorvosokat.
Összesen 645 háziorvos hiányzik jelenleg a rendszerből.
Egyre több a tartósan betöltetlen hely is.
Hiába a pluszpénz ígérete, egyelőre csak a bizonytalanság nő a háziorvosi ellátásban, mivel a múlt héten megjelent praxisközösségekről szóló rendelet nem ad választ a legalapvetőbb problémára, a szakemberhiányra.
Decemberben 844 üresen álló praxis volt Magyarországon.
Az év első kilenc hónapjában közel száz háziorvosi praxis üresedett meg.
A gyártás átfutási ideje nagyjából fél év, és Európa-szerte megnőtt az érdeklődés az influenza-vakcina iránt. A háziorvosok hamar többletigénnyel szembesülhetnek.
A Magyar Orvosi Kamara attól tart, hogy a háziorvosi praxisok államosítása esetén összeomlik az ellátás.
Kincses Gyula elnök szerint az államosítás alapvetően rendítené meg a tulajdoni biztonságba, az orvosi működés függetlenségébe vetett bizalmukat.