A Pulitzer-díjas képregény világhírű írója, Art Spiegelman a döntést „demens”-nek és „orwelli”-nek nevezte.
Bruno Lohse részt vett a francia képtárak kifosztásában és a kisemmizett zsidóktól elrabolt műkincsek szortírozásában. 14 évvel ezelőtti haláláig mégis a műkincspiac meghatározó szereplője maradt (meggyőződéses náciként).
Az áldozatok jelentős részét ráadásul a holokausztot épp csak túlélő zsidók voltak. De milyen más okai lehettek az erőszaknak, ha nem csak az antiszemitizmus? Apor Péter történésszel beszélgettünk.
Válaszolt lapunknak az iratoknak licitet szervező izraeli cég, a Kedem. Mint írták, a kérdés igen összetett és érzékeny, kapcsolatban vannak az érintettekkel. „Jól ismerjük az eladót, aki egy idős, jó hírű gyűjtő, aki sok évvel ezelőtt jóhiszeműen vásárolta a főkönyveket” – írták.
Miskolc, Putnok, Sátoraljaújhely izraelita egyházi iratait lophatták el a közelmúltban, most Tel-Avivban adhatják el őket.
Lehetetlen Horthy Miklóst kizárólag hős antikommunista országgyarapítónak látni és láttatni.
A tavalyi Oscar-jelölés után újra az amerikai szakma radarján Mundruczó Kornél és Wéber Kata.
Nincs abban semmi túlzás, hogy 1944. május 14. és július 9. között Horthy belügyi államtitkárai, valamint Ferenczy László csendőr alezredes a kormányzó beleegyezésével, Adolf Eichmann-nal közösen 437 ezer magyar zsidót vittek Auschwitzba.
Ha azt halljuk, „zsidó ellenálló”, általában férfiakra gondolunk. Pedig a második világháborúban számos helyen bátor nők álltak helyt a nácikkal szemben.
Pelle János új könyvében nemcsak az 1945–46-os zsidóellenes események történetének megy utána, hanem azok politikai és tömeglélektani hátterét is bemutatja.
Ma már egyikről sem esik szó, mintha soha nem szerepeltek volna politikusok beszédeiben, propagandistává züllött újságírók és ideológusok írásműveiben.
A nemzeti radikális Magyarországon egy turulszobrot nem lehet csak úgy elbontani – Pokorni Zoltán jól tudja, hogy ennek a politikai árát Orbán Viktor vele fizettetné meg.
Akár tankönyvszerűen is forgatható Zoltán Gábor kötete, ha azt szeretnénk tudni, hogyan fogadták 1944 és az utókor írói, költői a kor iszonyatát.
A pápa köszönetet mondott Bruck Edithnek, amiért tanúvallomásával nem hagyja, hogy feledésbe merüljenek a nácizmus mártírjává vált zsidó nép szenvedései.
A zsidók legyilkolása miatt érzett kollektív traumát mindenekelőtt a többségi társadalomnak kellene feloldoznia