Bal- és jobboldaliak több évszázados ádáz kultúrharcot vívtak egymással, ma viszont azt látjuk, hogy egy oldalra kerülnek a globális konzumidiotizmussal szemben.
Milyen hatása lehet a könyvpiacra és a kulturális életre, hogy a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium felvásárolta a Libri Csoportot, és milyen súlyos problémákról tereli el a figyelmünket a nagy vihart kavart ügy?
A DK elnöke szerint közelít a vég.
Egy utcai könyvcsereponton bukkantam rá a Kossuth Könyvkiadó 1962-ben megjelent gyöngyszemére.
Legalábbis szerinte a nyugati világban már ez a helyzet. A Fidesz államfő-jelöltje lekezelőnek tartja baloldali kritikusait.
Pedig a genderkérdés előkerült, a magyar kormány viszont hiába próbált ellenállni.
Stork Natasa színésznőt az SZFE-s a tiltakozás mellett kérdeztük a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmről, a tavaszi járványidőszakról és a Skype-ra átköltöző próbákról is.
Aki nem kér a Lukasenkákból, Putyinokból és Erdoganokból, annak inkább Nyugaton a helye.
Identitáspolitikára és baloldali javaslatokra egyaránt szükség lesz a Munkáspárt reneszánszához.
Balra vagy a jobbra álljanak a zöldek az ökológiai katasztrófa idején, vagy létezik harmadik út? Erre keresték a választ a Tanácstalan köztársaság előadói.
A mítoszépítés bizony a valóság hajlítgatásával jár. A kormányfő a Tusványoson is újabb ecsetvonásokkal gazdagította a most éppen a liberális korszellem, a liberális internacionalizmus ellen heroikus küzdelmet vívó hadvezér (ön)arcképét.
Demeter Szilárd az irodalom segítségével a teljes magyar kulturális életet, azon keresztül pedig a nemzeti identitást is újradefiniálná.
Hiteles reformerek nélkül, akikre felnéz a nemzet többsége, és megfogadja szavukat, nehezen fog menni.
Miért foglalkoznak vezetőink a magyar nyelv eredetével, miért veszik elő hirtelenjében a régi, soha nem igazolt, ám számtalanszor cáfolt „érveket”?
A hatvankettedik évfordulóhoz a Nagy Imre-szobor eltávolítása és személyének lejáratása biztosít „méltó ünnepi keretet”.