Az állam magára hagyta az időseket és családjaikat – állítják a megkérdezettek az idősgondozás helyzetéről. Most induló cikksorozatunkban az idős emberek ellátásának kérdéseit járjuk körbe. Elsőként azzal foglalkozunk, mire számíthat, aki az állami intézményrendszert venné igénybe.
Összesen tizenhárom embert vádolnak bűncselekményekkel.
Már nem csak negatív koronavírus-teszttel, hanem védettségi igazolvánnyal is felvehetők új lakók az intézményekbe.
Az operatív törzs elvileg kiemelt figyelemmel kíséri a járványügyi helyzetüket, az adatok közlésére mégis egy negyedévet kell várni. Nem úgy, mint tavasszal.
Nemhogy válasz nem érkezik, még a kérdés sem hangozhat el. Ez már a sokadik eset.
Korábban a fertőzések jelentős része volt ezekhez az intézményekhez, illetve kórházakhoz köthető.
És az összes fertőzött közel fele kórházban vagy idősotthonban kapta el a koronavírust.
A szociális szférában túlnyomórészt nők dolgoznak, jellemzően alacsony bérért. Vajon nem kellene elismerni az ő áldozatvállalásukat is?
A német koronavírus-járvány elleni védekezése vezetője szerint az egészségügyieket és az időseket kell fokozottan tesztelni, illetve célzott vizsgálatokkal a lakosság teljes átfertőzöttségét.
Veiszer Alindának és László Pálnak nyilatkozott a toxikológus. A kórházi ágyak kiürítéséről azt mondta, nem biztos, hogy egyáltalán ennyi ágyra lenne szüksége Magyarországnak.
A főpolgármester tájékoztatása szerint elsősorban a szociális és idősotthonokban dolgozókat, illetve az intézmények lakóit fogják szűrni a mintegy tízezer alkalomra elegendő PCR-teszttel az elkövetkező napokban.
Hiába próbálja a kormányzati kommunikáció az idősotthonban történteket arra felhasználni, hogy Karácsony Gergelyen elverje a port.
A kérdések az átlag alatti és feletti nyugdíjak közelítéséről, az idősotthonok megfizethetőbb ellátásairól, a túlórák nyugdíjba való beszámításáról, valamint az időseket érintő bűncselekmények szigorúbb elbírálásáról szólnak.
Rekord hosszúságú a várólista.