Most kellene megjelentetni végre magyarul Albert Camus naplójegyzeteinek második, harmadik kötetét is!
Egy angol ifjúsági regény újrafordítása körüli botrány mutatja: a szépirodalom tétje nem kicsi, de a gyerekirodalom, az bizony tényleg komoly dolog.
Az író a választás eredményéről, a Digitális Íróakadémiától felvett pénzekről, Orbán János Dénesről és a magyartanárok hősiességéről. Interjú!
Az Ellis Island utolsó őre azért is remek regény, mert elbeszélője valóban bevonódik, ezzel felfedezve, hogy segítség helyett sokszor épp kifejezetten kegyetlen döntéseket kell hoznia.
Elfeledkezünk a bennünk élő hiedelmekről, képzetekről. Beszélünk nemváltásról, transzneműekről, androgünitásról, de sajnos csak a kérdés praktikus oldalával foglalkozunk.
Az anyám olvasós hajlamai olvasóvá tettek ötéves koromtól engemet is, és volt sok-sok könyv, amelyeket konkrétan ő adott a kezembe. De volt olyan is, amivel hiába próbálkozott.
Magyarországon a különböző becslések szerint a tizennyolcadik életévüket betöltött polgártársak legalább 16, de akár 33 százaléka funkcionális analfabéta. Épül-szépül az új társadalom, ahol az olvasás már csak nyűg.
Végel László az orosz invázióról, a kisebbségi magyar irodalomról és arról, hogyan fogadta a kormánymédia felől érkező kritikákat. Interjú!
Hogy miért írt keveset Göncz Árpád és miért fordított sokat? Feltehetjük, hogy a megélhetés kényszere miatt.
A húszas évek eleji gyermekvonat-akció nemcsak az érintett gyerekek sorsát határozta meg, sokszor generációkon át öröklődött a holland kultúra szeretete. Megnéztük azt is, hogyan írtak minderről a korabeli regények.
Péntek Imre költő Váci Mihályról, MÉH-be kerülő kéziratokról és konzervativizmusról. Interjú!
2010. április 2-án, nagypénteken ezt az utat választottam. Keresztútnak. Addigra már alig maradtunk a hegyen, a megannyi présház hajdan volt borok kriptája, a meredő karórengeteg rég elkopott szőlőtövek kopjafás temetője lett. Ezek voltak stációim.
Bellér Dénessel is jól telt az idő. Megbeszélték a világ folyását. Bellér hosszasan ecsetelte a tollforgatók sanyarú sorsát – amit Borsody annyival nyugtázott magában, hogy Csokonai óta kutya kötelessége panaszkodnia az íróembernek, kiváltképp, ha Magyarországon az.
Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István özvegye a Tótékról, a háborúról, a „furcsa” nemzetünkről és a politikai támadásokról. Interjú!
Győri László József Attiláról, a Békemenetre írt versről és a visszautasított érdemrendről is beszélt lapunknak adott interjújában. A költő nemrég ünnepelte 80. születésnapját.