Ha Tóth Krisztina azt mondta el volna Jókai Mórról, amit Szerb, abban sem lett volna sok köszönet. A szerző, aki nemcsak megírta, de örökre beírta a saját nevét is a magyar irodalomtörténetbe.
Az írónővel Az első világvége, amit együtt töltöttünk című novelláskötete kapcsán beszélgettünk. A klímakatasztrófától a valóságshow-k világán át a diktatúra nyomasztó mindennapjaiig jutottunk.
„Többször mondtam már, de hátha valaki még nem ismeri: az embereknek nem prófétákra van szükségük, hanem hamis prófétákra.”
Meg kell tanítani olvasni és az olvasást szeretni az embereket, s akkor a magyar és világirodalom egészen elképesztő kincsestára felnyílik, hihetetlenül gazdag és új horizontokat tárva fel.
A Fidesz a kelleténél hamarabb importálta hazánkba a nyugati identitásküzdelmek „védekező” pozícióját, így szorgos munkával kell felépítenie mellé a „támadó” pozíciót.
Hatvanhét éves volt.
Hajlamos vagyok feltételezni: Tamási Áronnak igaza volt, amikor az Ábel-trilógia végén azt írta, azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.
Akár tankönyvszerűen is forgatható Zoltán Gábor kötete, ha azt szeretnénk tudni, hogyan fogadták 1944 és az utókor írói, költői a kor iszonyatát.
Kevesen írtak úgy a szabadság hiányáról, ahogy Bodor Ádám. Kortárs szerzők egy különleges „receptkönyvvel” köszöntik születésnapján az írót.
Az írónő, aki felkavarta a hatvanas évek Amerikáját, élete végére kilépett az árnyékból, és újra a viták kereszttüzébe került. Öt éve halt meg Harper Lee.
A jobboldali médiumtér a Demeter Szilárd akcióját illető bírálatokat rendre azzal söpörte le, hogy a kritikus illetők hol voltak (álltak), amikor, Bíró Lászlóról kiderült, hogy antiszemita?
Legyenek óvatosak álmukban, és ha ébren vannak, akkor olvassanak mindennap. Gion Nándor emlékét pedig ápoljuk szeretettel a 80. születésnapján és azután is mindig.
Nyolc évszázadot utazott vissza az időben, hogy megírja Árpád-házi Szent Erzsébet történetét. Az íróval beszélgettünk a regény megszületésének nehézségeiről, párhuzamokról és arról, hogy mit üzen egy XXI. századi modern nőnek egy XIII. századi szent élete.
Az idén hetvenedik születésnapját köszöntő író elmondta, milyen rokonságban áll Dsida Jenővel, beszélt nagypolgári őseiről, identitásküzdelmekről, Demeter Szilárdról és arról is, hogy bírja a Zoom-tanítást. Interjú
Másodjára osztották ki az elismeréseket, ezúttal is összejött közösségi finanszírozásból elég pénz a díjazásra. De honnan indult ez az egész? Ennek néztünk utána.