Magyar írótársadalom ma már nem létezik. Szekértáborok vannak. A kormányhoz közeli szekértáborok részvényei egyre magasabban jegyzettek, miközben a többiek ázsiója folyamatosan süllyed – mondta az író.
Ha elfogadom, hogy erőszakkal meg lehet változtatni a status quót, majd pedig a béke ezt szentesíti, akkor azzal elfogadtam az erőszak uralmát. Nem hiszem, hogy ebből mi, magyarok jönnénk ki jól – mondja Markó Béla költő, az RMDSZ volt elnöke. Interjú!
Mi lett Krúdy Óbudájával? Ki próbálta megmenteni az író otthonát és lehet-e Krúdy-negyed a városrészben?
A jobboldali írók az íróakadémián keresztül folyamatosan kapják az apanázst, így nekik nincsenek anyagi gondjaik, míg a másik oldalhoz tartozóknak meg kell küzdeniük a megélhetésért – jelentette ki Kompország című műsorunkban az író.
Kilencven éve halt meg Krúdy Gyula. Hogyan tiltakozott az ellen, hogy még életében temessék? És mit írt a Solymosi Eszter-ügyről?
Miért hisztérikusan polarizált a kultúránk? A Térey-ösztöndíj hídszerepet is betölthette volna – megtörtént-e ez mára a kezdeti botrányok után? Ezekről beszélgettünk Bazsányi Sándor irodalomkritikussal.
Ki szólalhat meg a saját érdekében, ki fejezheti ki jogos panaszát, ki adhat számot emlékeiről? Hasonló kérdéseket vizsgál kötetében Fehér Renátó.
Ágh István költő Csurka Istvánról, a fekete lyukról és a Marcal-medence lúdvérceiről. Interjú!
A felsős korosztályt a legnehezebb megfogni – mondja lapunknak Holden Rose, azaz Kovács Attila. Beszélgettünk ifjúsági irodalomról, a mesterséges intelligenciáról és Petőfi Sándorról is. Interjú!
Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak. Ezúttal: Nemes Z. Márió költő-esztétát.
Miért jó, ha egy informatikai fejlesztő szépirodalmat olvas? Miért okoz nagyon súlyos, mély és hosszan tartó problémákat az oktatás lezüllesztése? Mi lesz azzal, aki 10 és 18 éves kora között nem kezd el olvasni? Ezek is kiderülnek a friss adásból.
Szőcs Petra versein valóban végigrohanhatunk gyorsan is, ha épp úgy tartja kedvünk. De közben mégis érezzük: vissza kell térnünk az elejére.
Szávai János az éltanuló Magyarországról, Antall József beszédstílusáról és a franciák Márai-szeretetéről. Interjú!
A hatvanas évek végétől szinte haláláig dolgozott, ennek pedig meg is látszik az eredménye. Már több tucatnyi kötetet számláló bibliográfiáján végigtekinteni is szédítő.
Az író a várbeli kincskeresésről, Rózsa Sándor kegyetlenségéről és a hunok „igaz történetéről”. Interjú!