Ne beszéljünk az Orbán-rendszerről, ne beszéljünk Orbánról! Elegem van! Unom! Avítt. Múlt századi. Lerágott csont. Lépjünk át rajta! Arról beszéljünk, milyen országban szeretnénk élni!
A cseperedő korosztály éppen akkor lesz kirobbanó formában, amikor lehetséges, hogy hipp-hopp, Közép-Ázsia végtelen sztyeppéin találjuk magunkat, ha nem is fizikailag, de lelkileg, gazdaságilag mindenképpen.
Történeteinek kínzó és napról napra egyre nyilvánvalóbb aktualitását azok alapüzenete adja: az ember világának vége – sokan tudták, hogy eljön ez a nap, és sokféleképp próbálták elképzelni, de csak kevesek fantáziája merészkedett addig, ameddig az övé.
Péntek délután országszerte folytatódnak a megmozdulások.
A kérdés, hogy kinek mi a fontos: a carpe diem vagy az emberiség jövője. Én nem tudok dönteni senki helyett, de a zsigereim azt súgják, hogy igenis szükség van egy gyökeres fordulatra.
Ne higgyük, hogy a woke, az iszlám fundamentalizmus és az ősmagyarkodás nem egy tőről fakad. Közös az érdek is, hogy a szerencsétlenek ne azzal foglalkozzanak, ami még segíthetne rajtuk.
Ha tudományos-fantasztikus regényt írnék, tél lenne benne, és csend és hó és halál. Elmúltak azok az idők, amikor a sci-fi az emberiség nagyszerű távlatairól és fölemelő lehetőségeiről szólt. Az eljövendő korántsem tűnik fényesnek.
A jelen ifjai időszerűbbek nálam, vagy legalábbis annak tűnnek. Megszervezik kifogásaik projektjeit, és egyre szélesedő körben hívják fel a figyelmet az értelmes létezés kézenfekvő lehetőségeire.
Saját öregedésünket, kopásunkat, elhasználódásunkat, múlásunkat hajlamosak vagyunk összekeverni a világ pusztulásával. Különösen akkor, amikor kataklizmákként is értelmezhető jelenségekkel szembesülünk.
A globális felmelegedés kezelésének megannyi hatékony eszköze létezik, ezeket mutatja be Hawken könyve.
Sem a klímaváltozás, sem a digitalizáció hatásai nem állíthatók meg, nemzetközi presztízsünk morzsálódik.
„A magyar történelem során ritkán volt ennyire megosztott a társadalom. Aki ezt a megosztást táplálja, fenntartja, esetleg még élvezi is, jóvátehetetlen bűnt követ el.” Interjú Egressy Zoltánnal!
Macski, nyuszka, egér. Mára az összes ilyen nevű állat kihalt. Lehet, hogy emiatt kerültek egymástól még messzebb az emberek.
A mesterséges intelligencia feltalálta a lakó nélküli várost. Ez lehet az igazi smart city.
Az a legnagyobb erénye az Évek alattnak, hogy hitelesen mutatja meg, mindaz, ami ma még látszólag csak a rettegett jövőkép része, mennyire közel is van valójában.