Eközben fényreklámon üzent egy szibériai hekker Putyinnak a zuhanó rubel miatt.
Ez talán megállíthatja a lakáshitelek egyre gyorsuló kamatemelkedését. Érdemes egyedi árazást kérni a kölcsönre.
A további emelés az eurózóna országaiban tapasztalható inflációtól függ.
Az alapkamatemelési ciklus végére „jó nagy pontot” tettek, „hogy mindenki láthassa: vége van” – mondta. Azt üzente, hogy fel kell gyorsítani az átmenetet az energiahatékonyság, a digitalizáció és a versenyképesség irányába, a felsőoktatást pedig át kell szervezni.
A jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök kamatát is növelte. A jelzáloghiteleknél a módosítás érinti a lakáscélú, a szabad felhasználású és a fogyasztóbarát lakáshiteleket is.
Az infláció júniusi további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a monetáris szigorítási ciklus, a kamatemelések határozott folytatását teszik szükségessé – mondta Virág Barnabás MNB-alelnök.
A monetáris tanács eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett keddi ülésén döntött a 200 bázispontos emelésről.
Egyelőre 395 forint körül mozog az euróárfolyam, miután pár napja átlépte a négyszázas lélektani határt.
Annak a lakáshitelesnek, aki nem akarja megégetni magát, mielőbb fix kamatozásúra kell váltania kölcsönét.
Miután a jegybank 9-10 körüli inflációra számít.
Egy lépésben 4,4 százalékra emelte az alapkamatot. Kilenc százalék lehet az infláció márciusban.
Az MNB eredetileg arra számított, hogy a havi kamatdöntő ülések között nem változtat az irányadó kamaton.
Januárban az áremelkedés üteme a tízéves átlag háromszorosa volt, a tendencia pedig folytatódik.
Így 3,40 százalék lett jegybanki alapkamat. Ugyanúgy 50 bázisponttal növelték a kamatfolyosó két szélét is.
A jegybank már 4 százalékon hirdette meg egyhetes betéti tenderét.