Uniós pénzek, infláció, euróbevezetés körüli huzavona, a versenyképesség fontossága és a látványprojektek felesleges túlburjánzása – ezek voltak beszélgetésünk fókuszában. De szó esett arról is, van-e értelme a keleti nyitásnak és mit profitál a magyar nemzetgazdaság az orosz és kínai üzletekből?
Lépésről lépésre a növekvő keleti és déli piacok felé fordulunk majd – ígérte az orosz elnök.
A nyolcvanadik évét taposó volt miniszterelnök az ellenzék esélyeiről, Gyurcsány előretöréséről, nemzetpolitikáról, a Nastase-koccintásról. Nagyinterjú!
A Kína-kutató szerint legalábbis gazdasági szempontból minimális a tartalma. Interjú!
Több jelből ítélve is közeledik Magyarország csatlakozása az orosz dominanciájú Eurázsiai Gazdasági Unió bankjához. A lépés azonban szakértők szerint inkább csak szimbolikusan, a szándékok kinyilvánításának a szintjén erősíthetné a keleti nyitás politikáját.
A külpolitikában két nehézség van: az egyik, hogy politika, a másik, hogy kül-. Ha ez a két nehézség nem lenne benne, sokkal könnyebben menne a külpolitizálás.
Folyamatosan rontja hazánk nemzetközi megítélését, hogy a magyar külpolitika irányítása a minisztériumból átkerült a miniszterelnök kezébe – mondja a korábbi külügyi államtitkár.
Érthetetlen, hogy a kormányzati kommunikációra tízmilliárdokat eltapsoló sajtóközpont miért nem képes a külföldre irányuló segélyprogramok indokoltságát elmagyarázni.
A magyar kormány jelenlegi vezetői, úgy tűnik, még mindig ambivalensen viszonyulnak a rendszerváltás előtti korhoz, világrendhez.
