Jordán Ferenc ökológus új könyve az ember és a természet összeegyeztethetetlennek tűnő viszonyáról szól, ami a mi fennmaradásunkat kérdőjelezi meg. A kutatót tehetetlen düh gyötri. Interjú!
Ideje lenne a jobb szándékú woke-szimpatizánsoknak végre észrevenniük, hogy számos elvtársuk nemcsak a gázai palesztinok sorsa miatt aggódik, hanem a világuralmi szándékú nemzetközi bankszektor meg az általa finanszírozott zsidó háttérhatalom működése miatt is.
Bezárt osztályok a János-kórházban, ritkított járatok a HÉV-en, és forró medencék a Király fürdőben – a Magyar Hang legfrissebb mellékletében.
A tudósok súlyosan alábecsüléték a Magyarországnál huszonháromszor nagyobb területű szigeten elolvadó jég olvadásának gyorsaságát.
India nagyvárosai évtizedek óta a világ legszennyezettebb levegőjű helyei közé tartoznak, pedig az ország kormányának politikájában egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem.
Molnár T. Eszter író a klímaválságot hirdető óriásplakátokról, a kivándorlás traumájáról és a bántalmazó Magyarországról. Interjú!
A politikusok az életszínvonal-eséstől úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől. A kibocsátások visszafogása érdekében pedig adókat kéne emelni, az pedig azt eredményezné. Így aztán a legtöbb klímavédelmi intézkedés elmarad, ami viszont még nagyobb életszínvonal-eséshez fog vezetni.
Az árvácskák próbálnak rovarok nélkül is boldogulni, de félő, hogy ezzel maguknak és a rovaroknak is ártanak.
Dubajban a klímacsúcson az emberiség ügye vereséget szenvedett. A pazarlás az energiával, az élettel ezentúl sem csökken, sőt, nőni fog. Győztek az atomerőművek, a gépkocsik, az akkumulátorok.
Folyamatosan növekszik a borok alkoholtartalma, legfőképpen a klímaváltozás miatt. De az alkohol felszaporodása csak a legkisebb rossz, ami a borászatokra vár a globális felmelegedés korában.
A nagy olajcégek lobbistái által fűtött ígéretek szerint dehogy kell lemondanunk a fosszilis tüzelőanyagokról, mindössze meg kell várnunk, amíg valami hipermodern felfedezés segít kivonni a már kibocsátott üvegházgázokat a levegőből, és minden jobb lesz. De ez csak délibáb.
Az adatok szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is.
Nap mint nap szembesülünk azzal a kérdéssel, akarjuk-e, hogy a gyermekeink, unokáink, vagyis az utódaink élhető életteret örököljenek tőlünk? A válasz erre a kérdésre egyértelmű: nem, nem akarjuk! Egy lelakott, megmérgezett, kizsigerelt, tönkretett Földet hagyunk rájuk.
A korallokkal kapcsolatos szörnyű hírek tengerében most egy pozitív felfedezésről számolhatunk be. Számok nyelvén.
Lassan magunk mögött hagyhatjuk a „csak” másfélfokos felmelegedés lehetőségét.