A közgazdász szerint csak a kormányzati propaganda magyarázza a külső körülményekkel a gyenge eredményt, ám, mint azt a régiós országok jóval kedvezőbb eredményei mutatják, ilyesmiről szó sincs.
Idén kicsit nagyobb kokárdát kell kitűzniük az ünnepi szónokoknak. Kábé olyan hat méter átmérőjűt, az alól valószínűleg már nem fog kilógni a költségvetési hiány. Bár ha átlépi a kétezer milliárdot, akkor jobb lenne inkább hét méter átmérőjű arra a zakóra.
A mutató feltűnően nagyot romlott.
Mindannyian tudjuk, bőven lenne mozgástér olyan spórolásra, ami nem érinti a polgárok mindennapi életét, ami nem jelentene megszorítást. Ez viszont nem megy politikai fordulat nélkül.
Néhány napja ismerte el a kormány, hogy az éves deficit csaknem hat százalékos lett 2023-ban.
Hatalmas lyuk tátong a büdzsén, és nem látni, hogyan akarja befoltozni a kormány.
Csak a nyugellátásokra 3428,1 milliárd forintot költöttek.
Szóval nem lesz megszorítás. Hát ez dehogy az, a Bokros-csomag, na, az igen, de ez nem, ez teljesen más, ez racionalizálás, modernizálás, hatékonyságnövelés, ilyesmi.
A magyar jegybank csak az első félévben 200 milliárdos veszteséget termelt. A hiányt az államnak kell pótolnia, Róna Péter közgazdász szerint ha nem jön be a jogszabályokkal való zsonglőrködés, akkor egy összegben, haladék nélkül. Ami megszorítások nélkül aligha fog menni.
Az államháztartás központi alrendszere 2737,0 milliárd forintos hiánnyal zárt.
A közgazdász szerint a példátlanul magas büdzséhiány miatt is célszerű lenne leállítani a presztízsberuházásokat.
Az első három havi deficit az idei évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiánycél 72 százalékának felel meg.
Tavaly ilyenkor még csak 738,5 milliárd forint volt.
Hiába kerüli az Orbán-kormány a megszorítás szót, a lakosság fizetheti meg az évek óta tartó hibás gazdaságpolitika árát. Veszélyben van a rezsicsökkentés is.
Az utóbbi húsz évben csak egyszer, 2015-ben zuhant nagyobbat a jegybanknál elhelyezett kormányzati betétek állománya az év utolsó hónapjában.