Szájtátiság, narodnyikizmus, titóista, normacsaló és tervszabotőr, a bérdemagógok uszályába kerülni…
Napjainkra már csak öt olyan ország maradt, ahol a kommunizmus az uralkodó eszme, azonban ezek teljesen másként állnak a vallásszabadsághoz.
Azzal, hogy Szűrös és a korábbi rendszer működtetői kimagyarázzák, fehérre festik a múltjukat, azt bizonyítják, hogy esetükben szó sincs a bibliai értelemben vett pálfordulásról.
Talán az idei önkormányzati lesz az utolsó, amelyen még van esélye nem fideszesnek nyernie.
Az 1919. április 6-án lejátszott Magyarország–Ausztria mérkőzés lehetett az első alkalom, amikor a futball az állami propaganda eszköze lett.
Bár a volt köztársasági elnök szerint ő sosem volt bigott kommunista, írásaiban még az 56-os forradalom leveréséről is pozitívan fogalmazott.
A Vágta és a Védőszínek rendezőjét a kommunista cenzúráról és Az ember tragédiájáról is kérdeztük.
Majd ha öregek leszünk, s kellemetlen intermezzókká szürkültek a kétharmadok, visszanézve szégyenteljesen egyszerű lesz minden. Hogy miként győzött fölöttünk a hatalomvágy, a félelem és a kapzsiság.
A városon mintha átok ülne. Meggyes Tamás ámokfutása után Orbán Viktor ígéretei sem valósultak meg. Nagy tervek, guruló forintok, 2. rész.
Félmillió betöltetlen munkahely várja a munkára jelentkezőket. A vállalatok improvizálnak: Ázsiából hoznak kétkezi munkásokat, vagy nyugdíjasokat foglalkoztatnak.
A nagy mintás „történelemhekk” szerint csakis Orbán Viktor 30 évvel ezelőtti beszéde nyomán kotródtak el a megszálló csapatok.
Harminc éve, 1989. június 16-án temették újra a Hősök terén rendezett gyászszertartást követően a miniszterelnököt és mártírtársait.
Először jelent meg Arthur Koestler világhírű regénye, a Sötétség délben eredeti változata. Megmutatja a diktatúra lényegét.
Harminc évvel ezelőtt, nyolcvannyolc éves korában hunyt el az utolsó regnáló Esterházy herceg, Esterházy Pál.
Napjainkat helyenként kísértetiesen megidéző hetven évvel ezelőtti eseménysorozat a Rákosi-korszak hajnaláról.