Két egymás tagadására épülő rendszer, Horthyék és a kommunisták tekintettek rá legitimációs forrásként. 1990 óta azonban nagyjából nem tekintünk rá sehogy.
Kivégzésével példát statuáltak, egy egész, a forradalomtól megmámorosodott generáció szabadságvágyát törték le vele.
Az ő korosztálya és társadalmi csoportja úgy számolt, ha megszűnik a szocializmus Magyarországon, akkor úgy logikus, hogy az azt megelőző rend jön vissza.
A vurstlizene csak ideig-óráig tudta túlharsogni a színfalak mögött meglévő nyomort, és ezt a világot végül nem is a háború sodorta el.
Körkérdés közállapotainkról harminc évvel a rendszerváltozás után.
1948-ra már csak egy igazi ellenfele, ellensége maradt a kommunista pártnak: „a népek ópiuma”, és az azt intézményesítő római katolikus egyház.
Szüleimmel a Makoviczky cukrászdájába jártam, az övé volt az igazi, nagy cukrászda, amíg nem államosították a Rákosi-érában.
Szekfü András interjúkötete a hetvenes évek szinte összes fontos rendezőjét, de még a jelentős pozíciót elfoglaló politikusait-hivatalnokait is megszólaltatja.
Ugyanúgy felszólalt a nyilasok zsidóüldözése, mint a kommunisták diktatúrája, egyházellenes intézkedései ellen.
Hogyan lett a fiatal keresztény újságírás egyik legnagyobb ígéretéből a kommunisták tehetetlen bábja? Egy történet a Magyar Nemzet múltjából.
A világhírű, fájdalmas mosolyú Hide The Pain Harold mögött a magyar Arató András áll. Vele beszélgettünk. A teljes interjú.
A történész-kormányfő pályájának kezdetén – amíg politikai okok miatt el nem tanácsolták –, középiskolai tanárként működött.
Egy százéves történet, amely nem tud múlttá válni.
Nem hiszem, hogy valaha is lesz magyar kormányfő, akinek olyan levelet fog írni a világ legerősebb hatalmának a vezetője, mint Antallnak.
Ma a legfontosabb az identitás kérdése. A félelem a menekültektől, a külföldiektől is ezzel áll összefüggésben – mondja Maxim Leo.