Jordán Ferenc ökológus új könyve az ember és a természet összeegyeztethetetlennek tűnő viszonyáról szól, ami a mi fennmaradásunkat kérdőjelezi meg. A kutatót tehetetlen düh gyötri. Interjú!
India nagyvárosai évtizedek óta a világ legszennyezettebb levegőjű helyei közé tartoznak, pedig az ország kormányának politikájában egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem.
A különadót 2025-től fokozatosan vezetik be
Ma már mindenki számára világos, hogy az Alföldet elsivatagosodás fenyegeti. És az sem titok, hogy ennek miként lehetne elejét venni: vissza kell tartani a vizeket. Megnéztünk egy mintaprojektet.
A köznép elől korábban is elzárt, a sikeres árverés után pedig csak a milliárdosok házában látható képekhez, rajzokhoz, kéziratokhoz, metszetekhez nem ragasztózhatta oda magát az emberiségért felelős társaság egyetlen tagja sem. Ez volt az évszázad legolcsóbb biztosítása.
Az adatok szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is.
„Nem nyeljük tovább a Fidesz szemetét! Takarítsák el az illegális és környezetszennyező gumi-lerakatokat” – üzente az akciót szervező momentumos politikus.
Csak egy biztos: a Duna mellett ücsörgő horgászok sertéspörköltet főznek. Riport a Dunakanyar egyik legszebb partrészéről.
Az Orbán-rendszer nem az akkumulátor-üzletág felfuttatásába fog belebukni. Az országos méretű civil tiltakozás azonban ráébreszti a résztvevőket és mindazokat, akikhez eljut a hírük, hogy sorsuk jobbra fordulását hiába várnák bárki mástól, csakis magukra számíthatnak.
A kisebbségben lévő fideszes városatyák is támogatták az önkormányzat beruházást elutasító határozatát. De mi áll a háttérben? Riport a Mátraaljáról.
Ő volt kortársaink közül a legnagyobb hatású képviselője a fékek és ellensúlyok alkotmányos rendszerének, amely útját állja a közhatalom kisajátítására irányuló kísérleteknek.
Továbbra sem világos, hogy kell-e szankciókra számítaniuk, ha szennyezést okoznak vagy elég szerződést kötniük a károk felszámolására.
Az LMP és a Párbeszéd is az Alkotmánybírósághoz fordul.
Korábban azt ígérte a kormány, hogy csak a kohászati üzemek szennyezhetnek büntetlenül, az akkugyárak nem. A jelek szerint, nem mondtak igazat.
Brüsszel elvárásainak megfelelően Magyarország is bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert is, amelyben a környezetszennyező termékek gyártóinak díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezeléséért.