Ezt kérte múlt héten Orbán Viktor Szerbia államfőjétől.
Albin Kurti szerint mindezek mellett találkozókra van szükség Brüsszelben.
Az incidensre ezúttal Leposavic településen került sor, ahol ma magyar KFOR-katonák voltak beosztva a városháza védelmére.
Ezzel egy időben közben a pristinai hatóságok őrizetbe vettek szerbeket, így a feszültség nem valószínű, hogy csökken.
Észak-Koszovóba utaztunk, hogy megnézzük, miért forrnak ismét az indulatok a szerbek és albánok között.
A zavargások azután erősödtek fel, hogy az albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat a többségében szerbek lakta térségben.
A helyi szerbek elmondása szerint a koszovói különleges rendőrség fegyveresei távcsöves puskákkal védik a városházákat. A helyszínről jelentjük!
A katonák a NATO nemzetközi békefenntartó missziójában, a KFOR-ban vesznek részt.
Az Orbán-kabinet a koszovói incidenst is lenyeli, a szerb–magyar barátság mindennél fontosabb. Szakértőkkel elemeztük a helyzetet.
Pedig a februári ohridi megállapodás után már úgy látszott, hogy Belgrád és Pristina közeledik egymáshoz, és végre megalakulhat a Szerb Önkormányzatok Közössége.
A megsebesült magyar katonák ellátása és szükség szerinti hazahozatala érdekében a Magyar Honvédség egészségügyi ellátásra kialakított Airbus A319-es repülőgépe indult el a helyszínre Kecskemétről.
A szerb tüntetők támadtak rájuk. Többük sérülése súlyos.
A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék.
Úgy gondolják, a hatósági intézkedés nagy mértékben és szükségtelenül élezte ki a feszültségeket.
Több észak-koszovói településen zavargások törtek ki.