Heim Endrével, a Heim Sütöde vezetőjével megbeszéltük, hol tart most a pékszakma, milyen a becsülete a kovászos kenyereknek, milyen tendenciákra lehet számítani.
Egy egyszerű, élesztővel készített kenyér esetében több száz forintot takaríthatunk meg, de még a kovászos változattal is jobban járhatunk, mint ha a boltban vásárolnánk.
Vannak ilyen emberek, falun, városon egyaránt, akik életük részének tekintik a másokkal való törődést. Megkelesztik a körülöttük élőket, mert azok mennek velük, teszik, amit kérnek, tanítanak vagy mutatnak.
A gazdák, a molnárok és a pékek közötti „értékláncot” kötnék újra az egyik első hazai kézműves kenyérműhely, a Pipacs pékség alapítói.
A járványhelyzet egyik nagy „nyertese” a kovász: tömegek kezdtek otthon sajátot nevelni, hogy megsüssék mindennapi kenyerüket.
Dr. Afáziáné Muszáj Ilona, az MTA Nyelvtudományi intézetének oszlopos tagja a szakmai szilárdság jelképévé vált kollégái körében, miután a Facebookon kapott fenyegetések dacára sem volt hajlandó anyakönyvezhetővé tenni a kovászka nevet.
Minden a pestókkal kezdődött – a Kiskovász története. „Ki vagyunk éhezve a jó dolgokra”, mondja a balett-táncosból lett pék, Sábli Péter.
Abonyéik családja a karantén alatt is bővült. Nevelni kezdtek egy életerős kenyérkovászt, aki az Izidor nevet kapta Abonyi úr kedvenc nagybátyja után.
Előre szeleteltetni a kenyeret olyan – az igazit –, mint kihúzatni a dugót a borosüvegből. Mint felpattintatni a sörösdobozt.