„A béke és a gazdasági fejlődés érdekében végzett munkájáért.”
Kik lehettek azok a hükszoszok, akik bevették a Nílus-deltát? Tényleg a titokzatos ázsiaiak halálos fegyvere volt a harci szekér? És vajon ki áll közelebb a valósághoz velük kapcsolatban: az ókori történetíró vagy a modern kutatás? Régészeti oknyomozás egy új tanulmány fényében.
Amerikai nyomásra kezdhetett titkos tárgyalásokat Törökország és Izrael.
Oroszország erősíti katonai jelenlétét a Földközi-tenger keleti medencéjében.
Néhány ország már ki is vonta csapatait Irakból, illetve felfüggesztette kiképzési programjait, hogy ezzel is védje saját katonáit a járványtól.
Még a britek Európai Unióból való kilépése sem tudja megzavarni a fegyverek Közel-Keletre áramlását.
Eljött a Hezbollah ideje. A síita szervezet áll bosszút az iráni tábornok haláláért?
Amerika éppen arra nem gondolt, hogy a Közel-Keleten a törzsi viszonyok mennyire meghatározzák a hatalmi struktúrákat.
Valószínű, hogy Teherán inkább az amerikaiak térségbeli szövetségesein verné el a port.
Az amerikai külügyminiszter közben védelmébe vette a Kászim Szulejmáni megöléséhez vezető hírszerzési információkat és kockázatbecsléseket.
Donald Trump csapássorozattal fenyegeti Iránt, ha Szulejmáni meggyilkolása miatt támadásokat indítana.
Csak körbe kell nézni a világban, hogy megtudjuk, békésebb esztendőre számíthatunk-e: Bagdad, Irak, Hongkong, Szíria, Észak-Korea a fókuszban.
Oroszország mindenkivel tárgyal a Közel-Keleten, és kíméletlenül kihasználja az adódó lehetőségeket.
Egy nyílt háború kitörése most aligha valószínű. A felek ugyanis már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy az hatalmas pusztítással járna valamennyi résztvevő számára.
Hogyan végződhet majd a szíriai háború, hogyan tudott az Iszlám Állam akkora nagy területet meghódítani, milyen volt az élet a terrorkalifátusban, és mi történik, ha összeomlik a világtörténelem legveszélyesebb terrorszervezete?