Azon az Úton és abban az Övezetben, amelyet Hszi elnök vazallusai számára kínál, valószínűleg nem lehet büntetlenül visszafordulni. Nem csak a vasútba, egyetembe, gyárakba és politikusok vásárlásába ölt milliárdokról van szó.
Az akkugyárakkal, az autóipari komplexummal, Budapest–Belgrád-vasútvonallal és a ki tudja, még milyen kínai tervekkel veszélyes játszmába kezdett a magyar kormány. Láthatóan sodródik az árral az ország vezetése.
Arról kevesebb szó esik, hogy az erőszakos iparosítás mellékhatásaként Magyarország nem csupán akkumulátor-, hanem vendégmunkás-nagyhatalom is lesz.
Komplett lakosságcsere zajlik a szemünk előtt. Kelet-Magyarország ambiciózus fiataljai, amint lehet, húznak el innen egy jobb jövő reményében, sőt manapság már kiépített egzisztenciák is az emigráláson gondolkodnak.
A Jobbik szerint az Orbán-kormány hathatós segítségével, Fidesz-közeli toborzó- és munkaerő-közvetítő cégek szervezésében zajlik az ázsiai migránsmunkások Magyarországra telepítése.
Most örvendezünk (legalábbis a külminiszter szerint) kellene a félmillió távol-keleti vendégmunkás érkeztén, holott évekig azt sulykolták, hogy a migráció alapjaiban fenyegeti létünket és kultúránkat.
Később mélyülő ellentéthez vezethet az is, hogy a határozatlan időre felvett magyar munkásoktól olcsóbb megszabadulni, mint a határozott időre idehozott külföldiektől.
A demokrácia – tudjuk – nálunk nem szorul védelemre, de erősíteni persze sosem árt. Ennek érdekében is jó forrás lehet a kínai szakember-import, de a választék bővíthető számos közép-ázsiai utódállam kádereivel.
Kereken hússzor mondta ki az „alkotmány” szót idei tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor. Szögezzük le: Magyarországnak nincs alkotmánya. „Alaptörvénye” van, valóságos alkotmányosságát – érvényességét – pedig sokan vitatják.
A Fidesz-szavazók többsége sem ért egyet a kormány tervével, a falvakban élők a legelutasítóbbak.
500 ezer munkáskézzel számolnak, de nem látnak ennyit az országhatáron belül. Az is kérdés, hogy mennyit látnak.
Először a tavaszi mezőgazdasági munkák, aztán a húsüzemekben történt tömeges fertőzések miatt irányult a figyelem a kelet-európaiak munkakörülményeire.
Nem csak Székelyföldön háborognak a Srí Lanka-i vendégmunkások ellen.
Óriási a munkaerőhiány Erdélyben is, de két Sri Lankáról érkezett pék miatt valóságos lázadás tört ki.
Hamarosan kétezren laknak majd ott. De mit szólnak ehhez a helyiek? Riport.