Nem jó, hogy gyűlölettel válaszolunk a gyűlöletre – mondja az író. A teljes interjú.
Demeter Szilárd az irodalom segítségével a teljes magyar kulturális életet, azon keresztül pedig a nemzeti identitást is újradefiniálná.
Szécsi Noémi, Benedek Szabolcs és Szántó T. Gábor értékelte a 2018-as évet irodalmi, kultúrpolitikai szempontból.
A rendező szerint elképesztő sikertörténet, amit a filmügyi kormánybiztos és Havas Ágnes véghez vitt.
Vajon mi mindent lehet feláldozni a szakmaiság oltárán? Az identitás és az eredet ugyanis nem lehet aktuálpolitikai trend függvénye.
A CEU száműzésével a kormány a világ elitjébe tartozó magyar értelmiséget zárta ki a saját hazájából.
Az új intézményvezető a fő kultúrharcos cégtársa volt, társasházakat is kezelt.
Ady Endre, Nagy Imre: a hatalom már a múltból keres ellenségeket.
Orbán János Dénes köztévén futó műsora egyszerűen tévedés.
Aki homályos ideológiai érvek és egyéni érdeksérelmek mentén ítélkezik, arról aligha mondható el, hogy szívén viseli a magyar mozi sorsát.
Miért foglalkoznak vezetőink a magyar nyelv eredetével, miért veszik elő hirtelenjében a régi, soha nem igazolt, ám számtalanszor cáfolt „érveket”?
A történelem értelméről, a háttérhatalom által 3D nyomtatón legyártott francia elnökről, kultúrharcról, a „saját” értelmiség tévedéseiről is beszélt a házelnök.
A szabadkőművességről beszélgettek volna történészek, a szervezők szerint a téma miatt lépett vissza a hajó vezetése.
Míg Andy Vajna, a kommunistái és az őket most bírálók a NER-en belül spekulálnak, taktikáznak és kultúrharcolnak, addig én élvezem a NER-en kívüli friss levegőt.
A miniszterelnök szerint Európában van kultúrharc, nem Magyarországon. Itthon inkább pozíciók körüli lökdösődést lát.