Az Európai Unió 2030-ig felszámolná a hajléktalanságot, ám erre nincs sok esély.
Érdemleges cselekvés helyett Orbán Viktor az ellenzéki önkormányzatok asztalára hajította az Airbnb ügyét – csakhogy az ajándékfalat mérgezett volt.
Több ellenzéki párt is támogatta a javaslatot, de kritizálták, hogy a kormánynak tíz év után csak most jut eszébe a lakhatási válságról beszélni.
A veszélyhelyzet miatt munka nélkül maradtak közül sokan elveszíthetik a lakhatásukat is.
Számos sebből vérzik a pénzromlás számítása itthon. E szerint például a magyar lakosság fizetésének alig 1,2 százalékát költi albérletre.
Benne van a pakliban, hogy tavasszal már a zöldellő fűből kell majd összeszedni a teli pelenkákat, az eldobott zacskókat – és persze a használt fecskendőket is.
Öt alkotmánybíró is különvéleményt fogalmazott meg, ami azt jelzi, hogy akadnak még olyanok, akik nem tartják jogállami megoldásnak a hajléktalanok vegzálását.
„Az ingatlanspekulációvá züllesztett várospolitikát adjuk vissza a polgártársaik bizalmát élvező embereknek!” A teljes munkaterv.
Nem csak a szanálásra ítélt terület lakóival, vagy az ott jelenlévő civilekkel fordulhat elő, hogy egyszer csak az utcára teszik őket, hanem tulajdonképpen bárkivel.
A korábbi várakozásoknál jobban elhúzódhat az árak emelkedése.
Csak három kisvaszari ül a vádlottak padján, pedig egy egész utca hordta szét a házat.
Parázs vita alakult ki a kőbányai közmeghallgatáson. Az önkormányzat 3–5 millió forintot fizetne a lakásokért, aztán mindenki mehetne, amerre lát.
A kisebb települések árszínvonala folyamatosan távolodik az országos átlagtól, ami gyakorlatilag a falvak elnéptelenedéséhez vezet.
Ennyien nem értenek egyet a kormány döntésével egy felmérés szerint.
A Bánki Erik által benyújtott törvényjavaslatot extra gyorsasággal akarja a kormánypárt átvinni az Országgyűlésen.