A 0 forintos program összeállítása nem csupán ahhoz segítene bennünket, hogy egy válsághelyzetben is életerőt, bátorságot és kreativitást mutassunk azzal, hogy a nehézségekből is igyekszünk a legtöbbet kihozni.
Jobb eredményt ért volna el az ellenzék két külön listán indulva? Lesz-e DK nélküli ellenzék? Készül-e a visszatérésre? Ezekről is kérdeztük a Jobbik korábbi elnökét.
A Jobbik korábbi elnöke katasztrofálisnak értékeli volt pártja állapotát, és szerinte ebből a helyzetből már nem is nagyon tudnak felállni. Hallgassa meg a péntek esti adás előzetesét!
Az is kiderül, hogy készül-e a visszatérésre és ha igen, kikkel; Schiffer András köztük lesz-e.
Kénytelenek leszünk végre felnőni a feladathoz, és ahelyett, hogy politikai messiásokat várunk, a saját életünkért felelősséget vállalni. Egyenként előbb, és aztán közösségként.
A GDP jelenlegi hegemón helyzetét szeretnénk árnyalni olyan módon, hogy bevezetnénk mellé egy környezeti és egy társadalmi-jóléti mutató kötelező kiszámítását.
Az online népszavazás szerda éjfélig tart.
A beszélgetésben szó esett a jelenlegi választójogi szabályozás hátteréről, az egyes pártoknak a népszavazásban feltett kérdéshez való viszonyáról, illetve általában az e-demokrácia és a levélszavazás előnyeiről, buktatóiról.
– A DK a határon túliakat, míg a Fidesz a külföldön élőket szeretné kiszorítani a választásból – nyilatkozta lapunknak a Jobbik egykori elnöke.
Az „online népszavazást” a napokban indította a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor Alapítvány.
– Ha már egy vérből valók vagyunk, hadd szavazzunk mindannyian büszkeséggel – érvel Vona.
A volt Jobbik-elnököt kérdeztük új könyvéről, a Jobbik radikális múltjáról, a halálbüntetésről és arról is, hogyan emlékezhet majd az utókor a NER-re.
Az oktatásnak nem csupán magas színvonalúnak kell lennie; alapvető célja és feladata, hogy a társadalmi felemelkedés lehetőségét a „sokaság” számára is megadja.
A beszélgetésből kiderül az is, ki íratná nyugodt szívvel gyermekét egy leszakadó térség egyik általános iskolájába.
A fake news manipulatív hazugságból a posztmodern ember mindennapi kenyerévé vált.