Nem csak a hazai fegyveres ellenállás miatt van okuk aggódni: a nemzetközi kapcsolatok elvágásával egyre inkább egyedül marad a hatalmat bitorló hadsereg – már ami megmaradt belőle.
Valószínűleg ez volt a legtöbb halálos áldozatot követelő támadás azóta, hogy a hadsereg 2021 februárban (sokadszor) újra magához ragadta a hatalmat.
Az egyik vádpont szerint például Szu Kji 11,4 kilogramm aranyat vett át megvesztegetésképpen.
A katonai juntának mostanra többfrontos háborúval kell szembesülnie, ráadásul a polgári ellenállás is folyamatosan nő.
A mai napig nem sikerült megtörni a civil ellenállást, a bankszektor és az oktatás is megbénult.
– Magunkévá kell tennünk szomorúságukat és örömüket, tanuljunk bátor kitartásukból – mondta a pápa.
Óva intett az orosz külügyminisztérium attól, hogy szankciókkal nyomást gyakoroljanak a mianmari hatóságokra.
Több mint félszáz tüntetőt gyilkoltak meg csak a hétvégén a puccsistákhoz hű rendvédelmi erők, azonban a demonstrálók nem tágítanak.
Határozottan elítélte a mianmari tüntetők elleni erőszakot szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT), a nyilatkozatban önmérsékletre szólította fel a katonaságot.
Az adatforgalom a szokásos 14 százalékára esett vissza a nemrég katonai puccson áteső országban.
Annak ellenére vannak százezrek az utcán a délkelet-ázsiai országban, hogy a rendőrök helyenként éles lőszerrel támadnak a tüntetőkre.
Őrizetbe vették a választásokon győztes Aung Szan Szú Kjit. Egy évre szükségállapotot hirdettek.
A hágai bíróság szerint népirtás történt, az ország Nobel-békedíjas vezetője, Aung Szan Szú Kji azonban korábban megvédte a katonai akciót, amelyre szerinte a muszlim szélsőségesek miatt volt szükség
Áttelepítésekkel akarja rendezni a bangladesi kormány a mianmari népirtás elől az országba menekült rohingják életét, és egyelőre eltántoríthatatlan veszélyes ötletétől.