Az alapkamatemelési ciklus végére „jó nagy pontot” tettek, „hogy mindenki láthassa: vége van” – mondta. Azt üzente, hogy fel kell gyorsítani az átmenetet az energiahatékonyság, a digitalizáció és a versenyképesség irányába, a felsőoktatást pedig át kell szervezni.
Az MNB által rendelt négy grandiózus szobor közül kettő felállítása is késik.
Több hibát is feltártak.
Magyarország némi lemaradással ugyan, de követi Szerbiát, amely kedden fordult a valutaalaphoz a pocsék külkereskedelmi mérlegadatok és a nemzetközi pénzpiacok bizalmatlanságának eredményeként.
Ezzel 11,75 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot.
Korábban még 16 százalékos csúcsot jósolt a nemzeti bank. Virág Barnabás szerint az év végén vagy a jövő év elején kezdhet lassú mérséklődésbe az infláció.
Az irányadó ráta most 10,75 százalékon áll, ezúttal azonban elhibázottnak tartja az ilyen nagyarányú kamatemelést Róna Péter közgazdász.
Ha ismét emeli az alapkamatot a Monetáris Tanács, akkor elérik a 2009-es csúcsot, akkor volt legutóbb 10 százalék fölött.
Az infláció júniusi további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a monetáris szigorítási ciklus, a kamatemelések határozott folytatását teszik szükségessé – mondta Virág Barnabás MNB-alelnök.
A monetáris tanács eredetileg nem kamatdöntőnek meghirdetett keddi ülésén döntött a 200 bázispontos emelésről.
A pénzromlás ütemének lassulására sem a nemzetközi helyzet, sem pedig a belső hatások miatt nem érdemes számítani.
Az MNB továbbra is folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását, és szükség esetén az eszköztár minden elemével kész beavatkozni az árstabilitás elérése és fenntartása érdekében.
Mint mondta, 450 forintos euróárfolyamnál már a Nemzetközi Valutaalaphoz kell fordulni.
– Komolyabb strukturális gondokkal küzd a magyar gazdaság, a befektetők pedig a forint ellen fogadnak – hangsúlyozza az ING elemzője a nemzeti valuta mélyrepülése kapcsán.
Nem javították ki időben egyes informatikai, work-out és betétbiztosítási hiányosságaikat.
