Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra. Azóta nem változtatott ezen, eddig.
Két új tagja is lehet a jegybanki kamatdöntő testületnek.
A tanácstagok összesen 120 millió forint értékben kaptak kedvezményes dolgozói hiteleket.
Az MNB mai döntésével magasabb lett az alapkamat, mint a 2008-as pénzügyi válság időszakában volt.
Ha ismét emeli az alapkamatot a Monetáris Tanács, akkor elérik a 2009-es csúcsot, akkor volt legutóbb 10 százalék fölött.
Az infláció júniusi további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a monetáris szigorítási ciklus, a kamatemelések határozott folytatását teszik szükségessé – mondta Virág Barnabás MNB-alelnök.
Januárban az áremelkedés üteme a tízéves átlag háromszorosa volt, a tendencia pedig folytatódik.
Róna Péter szerint négy hónapos késésben van a jegybank a lépéssel.
Tovább emelkedhetnek a változó kamatozású kölcsönök törlesztőrészletei.
Dilemma előtt állhat a jegybank, nagyobbat emeljen, és vállalja a hitelkamatok emelkedésének veszélyét, vagy hagyja elfutni az inflációt.
Egyhangú szavazással döntöttek a 30 bázispontos emelésről.
A befektetők és az elemzők a laza monetáris politika veszélyeire hívták fel a figyelmet, de a jegybank nem változtat.