Szerintük az államosítás a tulajdonhoz való jogot is sérti, a sokszor hivatkozott német modellel pedig köszönőviszonyban sincs a Palkovics terv.
Az akadémikus szerint az MTA kutatóhálózatának elvétele beleillik abba az irányzatba, hogy a kormányzat igyekszik korlátozni a tőle független műhelyek tevékenységét.
A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen közös genetikai örökségünk van legközelebbi nyelvrokonainkkal, az obi ugorokkal, vagyis a hantikkal és a manysikkal.
Csak az uniós választásokat várta meg a kormány, hogy megszüntesse az Akadémia önállóságát. Kiszivárgott a tervezet.
Több mint tizenkétezer órányi hanganyagot tettek mindenki számára elérhetővé.
Mit gondolt az Akadémiáról az, aki kigondolta?
Az MTA elnöke szerint nem igaz, hogy trükközéssel szavaztak a kutatóhálózat megtartása érdekében.
Le lehet számolni a tévhittel; az MTA friss felmérése szerint intenzíven reagálnak az egyetemi hallgatók a politikai kérdésekre.
Várhatóan hétfő 14 órakor az MTA elnöke sajtótájékoztatót tart, amelyen a tervek szerint az innovációs miniszter is részt vesz.
Orbán nem előre megy, hanem vissza a múltba, valamint az ortodox civilizáció felé. Amit a retrográd hatalomnak ehhez le kell győznie: az az intelligencia. A tudomány.
Lovász László azt azért elismerte, voltak kutatók, akik elmentek, míg mások menni készülnek.
Manapság több robbantást észlelnek, mint földrengést – az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumában, százéves gépek között jártunk.
A magyar főúr, aki minden vagyonát az MTA-ra hagyta.
„Ha a kutatóintézeteket elcsatolják az MTA-tól, az a tudományos élet Trianonja lesz.”
Ha a kormány nem tud innovációs klímát elősegíteni, miért támadja az Akadémiát, ahol ez kiválóan megvan?