Sajnos azt látjuk, hogy a magyar kormány nem veszi elég komolyan a munkahelyek megvédésének ügyét.
Az 1930-as években éltek át utoljára olyan súlyos gazdasági válságot, ami most várható.
A magyarok döntő része nem tudna átvészelni egy néhány hónapos munkanélküli időszakot.
Rövid távon százezer, de akár kétszázezer ember is elveszítheti az állását.
Annyira visszarántották a koronavírus-járvány miatti intézkedések a gazdaságot, hogy tömegével rúgják ki az embereket.
Az azonbbali tűzoltást követően a külpiacokra kevésbé ráutalt gazdasági modellt kellene kidolgozni, mert a világ is ebbe az irányba indulhat el.
Az osztrák kormány 38 milliárd eurós segélycsomagot hirdet a munkahelyek megmentésére - jelentette be szerdán Sebastian Kurz kancellár. "Minden tőlünk telhetőt megteszünk , hogy megakadályozzuk a tömeges munkanélküliséget" - hangsúlyozta Kurz.
Nemsokára az egymilliót is elérheti a munkanélküliek száma, ezért öt hónapon át havi százezrer forintot juttatna a munkavállalóknak Essősy Zsombor.
Tudjuk jól, hogy Európa-szerte a magyarok bírnak szinte a legkevesebb megtakarítással. Sürgős segítség kell.
Nem szabad visszariadni attól, hogy a kormányoknak közvetlenül az emberek zsebébe csúsztassanak támogatást - véli Joseph Stiglitz.
Hiába a szép statisztikák, a leszakadók hátránya folyamatosan nő és nem látszik javulás.
Hiú ábránd a tartós növekedés,
ha a verseny helyett az állami beruházásokban reménykedünk. Közgazdászokat kérdeztünk.
„Mintha háború után lennénk” – Tarnazsadány valaha szépségversenyt nyert, ma népkonyha hozza az ebédet. Riport.
„Itt munkalehetőség csak a tanácsnál van, de alig három hónapra vesznek fel egy évben, többre nem.“
Csak Debrecenben kétszer annyi álláskereső volt, mint egész Győr-Moson-Sopron megyében.