Egy ország határain belül is kiépíthetők egymással szöges ellentétben működő, egymástól elszigetelt állapotok. És a határokon belül is fönntartható két(?), egymásra gyűlölettel tekintő embercsoport, amelynek tagjai egytől egyik a másik bukásáért drukkolnak…
Az elkülönülő hazai hatalmi elit rongyrázásával gyakran foglalkozik az ellenzéki sajtó. Az egykori keletnémet pártvezetés ugyan más körülmények között élt, ám napjaikat ugyanúgy a hétköznapok valóságától való elzárkózás, az államköltségen biztosított luxuskedvezmények jellemezték.
Michaelék Drezdából érkeztek, és azt fejtegették: nem örülnek, hogy az NDK meg fog szűnni, mert a világ mindenhogyan reménytelen hely, és ha ezt a reménytelenséget minél teljesebb módon szeretnénk megélni és kiélvezni, akkor azt a kommunizmusban könnyebb, mint a kapitalizmusban.
Ingo Schulze különös játékot űz legújabb – eredetileg tavaly megjelent – művében.
Sokan inkább nem akarnak tudni arról, kik és mit jelentettek róluk az előző rendszerben.
Számtalan tragikus és hősies szöktetés, illetve menekülési kísérlet kapcsolódik az egykori átkelőponthoz.
Peter Mibus közel 50 év után járta végig a menekülés útvonalát újságírókollégánkkal.
Nézzük meg, kik és miért bontották le a határt, illetve kik és hogyan emlékeznek rá!
A jobboldali-populista párt immár nem csupán a CDU-ban csalódottak pártja, sokkal inkább a rendszerváltás veszteseié.
Ma a legfontosabb az identitás kérdése. A félelem a menekültektől, a külföldiektől is ezzel áll összefüggésben – mondja Maxim Leo.
John F. Kennedy nyugat-berlini beszéde a hidegháború egyik legtöbbet idézett mondata miatt vált igazán ismertté.
