Ezerhatszáz nukleáris robbanófej – ekkora arzenállal rendelkezett Ukrajna, harminc évvel ezelőttig.
Az atomfegyverektől mentes világ ma még közelebb került az utópiák világához.
Meddig eszkalálódhat az ukrajnai háború? Atombombát is bevethetnek az oroszok? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltünk Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjével.
Az ukrán elnök tagadta, hogy csapásokat sürgetett volna Oroszország ellen, szerinte félrefordították szavait.
Az orosz elnök azt mondta, hogy a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állnak ki.
James Heappey állítja, hogy rendkívül csekély az ukrajnai háború nukleáris konfrontációvá fajulásának kockázata.
Dimitrij Peszkov a CNN-nek nyilatkozva elismerte, hogy Oroszország még nem ért célt Ukrajnában, de a „különleges katonai művelet" szigorúan „az előzetesen megállapított terveknek és céloknak megfelelően zajlik".
Amint legitim eszközzé válik a nemzetközi kommunikációban a nukleáris támadással való fenyegetettség, a gyilkolás mögött nem marad élet, csak gyilkolás.
A történelem számtalanszor megmutatta, hogy a magát hatalmasnak és tévedhetetlennek gondoló vezér tervei hogyan siklanak ki. A legszörnyűbb vérontások rendre kisiklott villámháborúk.
A később csak démonmagként emlegetett „Rufus” végzetes kísérletei hozzájárultak a nukleáris biztonság fejlesztéséhez.
A lépésre a koronavírus-járvány miatt kerül sor.
Észak-Korea vezetője phenjani látogatásra hívta meg Donald Trump amerikai elnököt – jelentette hétfőn a dél-koreai sajtó pontosan meg nem jelölt diplomáciai forrásra hivatkozva.
Egy friss tanulmány három, még a térképről is „leradírozott” titkos katonai létesítményt tárt fel.
Ázsia tovább erősödött, folytatódott Európa gyengülése, Amerikát pedig a belső hatalmi harcok kötik le.
Az INF-szerződés felmondásával mindenki csak veszítene.