Érettségizni sem lehet majd belőle. Nyáry Krisztián úgy foglalta össze: élt százötven évet.
Interjú L. Simon László kirúgásáról, elvtelenségről és a magyar kultúra leépüléséről.
Apja egykori mondását juttatta a Facebook-oldalán Eörsi Mátyás eszébe Krausz Ferenc Nobel-díja.
A kiadó szerint csak bizonyos tartalmakhoz nem engedik oda a gyerekeket. A gyermekvédelmi törvény teljes káoszt szült a könyvpiacon.
A nemrég megbírságolt Líra-csoport kreatívigazgatója betarthatatlan gumiszabályokról, a Libri felvásárlásáról, a cenzúra múltjáról és jelenéről. Interjú!
Nyáry Krisztián a cenzúrázott Shakespeare-ről, a gyermekvédelminek nevezett törvényről, a Lánchíd-vitáról és a Budapest Nagyregényről. Interjú!
Interjú Nyáry Krisztiánnal, az eltemetett budavári zsinagóga titka és a bezárt posták ügye – a Magyar Hang legfrissebb mellékletében.
Miért jó, ha egy informatikai fejlesztő szépirodalmat olvas? Miért okoz nagyon súlyos, mély és hosszan tartó problémákat az oktatás lezüllesztése? Mi lesz azzal, aki 10 és 18 éves kora között nem kezd el olvasni? Ezek is kiderülnek a friss adásból.
A Magvető korábbi igazgatója, a Testről és lélekről főszereplője hetvenéves volt.
Nemrég megjelent az Így szerettek ők sorozat harmadik része is, melyben újabb húsz történet olvasható, mások mellett Ignácz Rózsa, Kaffka Margit, Gérecz Attila, Kassák Lajos, Hunyady Sándor, Kisfaludy Károly, Vajda János, Dsida Jenő és Osvát Ernő magánéletéről.
Hová tartozunk? Ismerős kérdések, amelyek immár több mint másfél évszázada időről időre fel-felbukkannak a magyarországi közbeszédben. Erről beszélgetett Veiszer Alinda Nyáry Krisztián irodalmárral és Rockenbauer Zoltán művészettörténésszel.
Könyvek a karácsonyfa alá: összeállításunkban Fabiny Tamás, Kiss Noémi és Nyáry Krisztián mondja el, milyen könyvek voltak rájuk nagy hatással az utóbbi időben.
Tíz év szünet után újra átadták a Pro Cultura Urbis díjakat. A Hosszúlépés alapítói mellett elismerték Szilágyi Lenkét és Kieselbach Tamást is.
Már a koronavírus-járvány is jelentős terhet rótt a könyvszakmára, a papír árának növekedése, a katatörvény, az energiaárak drasztikus emelkedése azonban most még nehezebb helyzetbe hozza a piacot.
A „kulturális kisajátítás” ellen tiltakozók egyik fő célpontja manapság az indiánosdi szokott lenni. Nem mintha őket olyan nagyon érdekelné az őshonos amerikaiak élete és halála.