Aki úgy hiszi, hogy van tartása, aki tart még valamitől, csak elefánt lehet a Deák tér kitaszítottjai között. A nyomor ugyanis nem mellékállás. Elbukni csak teljesen lehet, félig sosem.
Hogy a széleken felbugyog a nyomor, az – ne úgy értsék – megszokott, de itt a faluközpontot is áthatja a feladott küzdelem keserű boldogtalansága.
Hamarosan mennie kell a Hős utcából az ottaniakon évek óta segítő Kontúr Közhasznú Egyesületnek. A lakókat bezárja a szegénység.
„Itt munkalehetőség csak a tanácsnál van, de alig három hónapra vesznek fel egy évben, többre nem.“
Ahhoz, hogy ilyen súlyos helyzet alakuljon ki, engedni kellett például a többmilliós tartozások felhalmozását is – mondják a lakók. Riport.
Történelmünk egyik elfeledett epizódja az első világháborút követő gyermekmentő akciók története.
A helyzetet sokan kül- és belföldről a saját politikai céljaik elérésére használták és használják majd fel. Reméljük, nem járnak sikerrel.
Állítólag 5000 forint járt egy szavazatért Tiszavasváriban, de hallani differenciált javadalmazásról is.
Ha körülnézünk a világban, mindenütt találunk hajléktalanokat. Azonban az ember lesüllyedését nem mindig a saját hibája okozza.