Milyen volt a hangulat Moszkvában, és hogyan vélekedik az orosz lakosság a Prigozsin lázadásáról? Lapunknak sikerült elérnie egy hosszú évek óta Moszkvában élő, és ott dolgozó magyart, aki mindezt a saját szemszögéből összefoglalta.
Bahmut, illetve a Donyec-medence más települései lehetnek a háború legforróbb gócpontjai.
A nemzeti helyébe lépett orbáni szuverenitás lényege egyszerűen összefoglalható: övék az ország, ők bocsátják áruba.
Az Oroszország-szakértő úgy gondolja, mára az is kérdésessé vált, hogy a hatalmi elit a jelenlegi elnökkel képzeli-e el az ország jövőjét. Interjú!
Kiszabadulhat az elszigeteltségből a kommunista rezsim?
Rengetegen voltak szombaton, akik azt gondolták, órái maradtak hátra a Putyin-rendszernek. Miközben még ha elérte is volna Moszkvát a Wagner, egy Oroszország élére kerülő Prigozsinra nemigen volt esély.
Az orosz elnök újabb beszédet tartott.
Az orosz elnök előre rögzített beszédet mondott az állami tévében. Szombat reggel óta most szólalt meg először.
Minden eddiginél világosabban megmutatkoztak a hétvégén Putyin rendszerének gyenge pontjai. De hogyan fogja letörölni az orosz elnök a rendszerén esett szégyenfoltot?
Azt mondta, nem Putyint vette célba, amikor kijelentette, hogy csapatai Moszkva ellen fognak vonulni: „Nem azért vonultunk, hogy megdöntsük Oroszország vezetését”.
Hogyan hathat az Ukrajnában zajló harcokra a hétvégi puccskísérlet? Megúszhatja-e élve a történteket Prigozsin? Erről is kérdeztük Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját.
Az orosz–ukrán háború lezárására eddig két ismert és gyakran idézett békejavaslatot terjesztettek elő. Ezt a két elképzelést hasonlítottuk össze.
A bejegyzések arra szólítják fel az olvasókat, hogy „ne engedjenek a provokációknak”.
Hogy pontosan mi történhetett, nem igazán lehet még csak megtippelni se. Mindenesetre 15 óra 1 perc óta nincsenek Kreml-közeli hírek.
Közben Lettország – ahová a tavalyi ukrajnai háború kitörésekor rengeteg orosz menekült érkezett – lezárta Oroszországgal közös határát.