Nincs vége a vesszőfutásnak, a szakértő szerint az idei év végén a mostaninál nagyobb drágulást mérhetnek majd.
17,6 százalék volt 2023-ban a drágulás üteme, a nyugdíjasok pénze az átlagosnál is kevesebbet ért.
Virovácz Péter: a 9,9 százalékos érték politikailag ugyan fontos és értelmezhető, gazdaságpolitikai szempontból viszont nagyon rossz.
Az elemző legfeljebb fél százalékos gazdasági növekedésre számít a kormány által várt másfél helyett.
De vajon meglesz-e az egyszámjegyű infláció az év végére, és mi történik már megint a forinttal? Szakértőket kérdeztünk.
Az árstopok mielőbbi kivezetését szorgalmazza a jegybank.
Miközben a közösségi átlagos infláció csökken, nálunk egyre drágább minden.
Akkor miért erősödik a „nyugat pénze”, vagyis az euró a forinthoz képest? Ha ők lábon lőtték magukat a szankciókkal, akkor velünk mi történt? Véletlenül lenyeltünk egy kibiztosított kézigránátot?
Az élelmiszerek 14,25 százalékkal kerültek többe májusban.
A szakértő szerint még a rezsicsökkentés is veszélybe kerülhet, ha a magasban maradnak az energiaárak.
Róna Péter szerint az Orbán-kormány hitelezési csapda irányába indult.
Évek óta rossz hatékonyságú beruházásokra költik az állami ezermilliárdokat, ennek is jelentős szerepe van a felgyorsult áremelkedésben.
A nyugdíjasok kerülhetnek a legnehezebb helyzetbe, ha nem lassul a pénzromlás tempója.
A jegybank mérsékelten optimista, a szakértő szerint év végén akár öt százalék fölé is gyorsulhat a pénzromlás mértéke.
A reálkeresetek január-februárban 8,2 százalékkal, februárban pedig 8,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.