A Greenpeace szakértője szerint a hatóság ellenállni látszik a gyorsítást célzó, kormányzati nyomásnak.
Százmilliárdokat költenének, hogy tovább növeljék hazánk energiakitettségét.
Amióta kitört az orosz–ukrán háború, megy az ötletelés, hogyan lehetne leváltani a földgázt. Sokan a hidrogént tekintik a jövő energiahordozójának, de sok még a buktató.
Botrányos felvezetés az ENSZ egyiptomi klímacsúcsán, és világhírű műalkotásokat támadó aktivisták: mihez kezdünk az éghajlatváltozással a háború és az általános érdektelenség árnyékában?
Újra felpörgetnék a rossz állapotú visontai szénerőmű termelését, ami súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokkal járhat.
Tényleg sötétbe borul Európa, ha nem kapnának zöld címkét az új gáz- és nukleáris projektek?
Hogy látják a glasgow-i éghajlatváltozási konferencia eddigi eredményeit a klímaváltozás elleni küzdelem hazai szereplői? Miért tartják „nettó hazugságnak”, hogy Magyarország „klímabajnok” lenne?
A Greenpeace szerint mindkét fél felkészült volt, de hiányolják az ökológiai látásmódot.
A tavaly tavasszal bevezetett korlátozások rövidtávon csökkentették a környezetre nehezedő nyomást, a gazdaság újraindulása azonban szinte azonnal semmissé tette az eredményeket.
Milliárdokat vettek ki a mátrai erőműből, így a kármentést is az adófizetők állják.