Tízből jó, ha egy ember tudja, hogy öt évvel ezelőtt szavazták meg a rabszolgatörvényt a parlamentben.
„Akkor lesz változás, amikor egyszerre lesznek ott az utcán a fekete ruhás nővér egészségügyi dolgozói, a rabszolgatörvény szakszervezetei, a pedagógusok, a bohócforradalom tűzoltói és hosszan sorolhatnánk.”
A jobbikos politikus levelet kapott Strasbourgtól amiatt az eset miatt, amikor beült Orbán Viktor parlamenti székébe.
A rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály elleni tiltakozás idején történt – illetve nem történt meg – az eset.
Nehéz lenne persze tíz év rendszeres ágyba piszkítását egyetlen utolsó beszéddel tisztára mosni, ám ezzel Áder János köztársasági elnök a május 2-ai országgyűlési alakuló ülésen meg sem próbálkozott.
A 27 éves férfi 2018 decemberében a rabszolgatörvény elleni tüntetés után gyújtott tüzet az utcán.
A képviselő szerint a járványhelyzetet arra használta ki a kormány, hogy a dolgozók számára káros szabályokat hozzon, majd utána törvényként a nyakukon hagyja.
Még 2018 végén, a „rabszolgatörvény” miatti demonstrációk után indult eljárás ellenük, mert megdobálták a rendőröket.
Ráadásul a veszélyhelyzetben teljesített túlszolgálat nem is számít.
Nunkovics Tibor lapunknak elmondta, hogy pártja szerdán határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésben annak érdekében, hogy a ledolgozás alkalmával a most elmaradt bérek és pótlékok kik legyenek utólag fizetve.
Az agresszív fideszes tematizációra az ellenzék gyakorlatilag nem tud jó választ adni, csak abban az esetben, ha képes azt valahogy „felültematizálni”.
Nem a bértábla, hanem a kormány akadályozza a pedagógusok béremelését.
Az utóbbi hetekben jelzések
érkeztek az érdekvédőkhöz,
hogy az ősz eleje óta egyre
több cégnél pedzegetik,
vállalnák-e a dolgozók
a 400 óra túlórát
Miért nem döntötte meg a rabszolgatörvény miatt felbőszült melósok sztrájkja a kormányt?
Másfél évtizedet töltött, használódott el itt a gyárban, de úgy, hogy ezért már rendes nyugdíj nem jár neki.