Úgy tűnik, hogy elődeink – a korábbi feltételezésekre rácáfolva – már szinte a kontinensre való érkezésük után azonnal ismerték ezt a kor egyéb lehetőségeihez mérten hihetetlenül hatékony és halálos lőfegyvert.
A britek ragaszkodnak a 2500 éves műtárgyak tulajdonjogához, ám hozzájárulnak ahhoz, hogy egy erre építendő önálló múzeumszárnyban a görögök kiállíthassák a jelenleg Londonban látható ókori műkincsegyüttest.
Az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb híre volt nemzetközi műemléki fronton, hogy felmerült: a britek lehet hozzájárulnának, hogy az immár több mint kétszáz éve Nagy-Britanniában őrzött márványszobrok és reliefek „kölcsönbe” visszakerüljenek Athénba.
Napóleon, a rosette-i kő, haszon és tudásvágy. Bács Tamással, az ELTE Egyiptológia Tanszékének vezetőjével Jean-François Champollion korszakos felfedezéséről és az egyiptológia „Indiana Jones korszakáról” beszélgettünk.
Egy korábban elárasztott kőfejtőben talált bárka maradványai betekintést engednek egy olyan korszak hajóépítési technológiájába, amelynek finomságairól nem sok mindent lehet tudni.
1922. november 4-én az egyiptomi Királyok völgyében a brit Howard Carter régész megtalált egy több mint háromezer évig rejtve maradt temetkezési helyet. Egy kép anatómiája.
Őrtornyok és hűlt helyük a talpunk alatt: ennyi maradt a közel kétezer éves emlékekből mára. Óbudai múltidézés Commodus császártól a Bivalyos csárdáig.
A most talált mozaikok érdekességét az is adja, hogy láthatjuk, egy bibliai történetnek milyen különös visszhangja lehetett ott, ahol az történhetett.
Véres bokszmeccstől a részeg mozaikjelenetig: barangolás az óbudai Hercules-villában.
Budapest jelentős római kori emlékeket őriz, Rómán kívül ez az egyetlen nagyváros, ahol két amfiteátrum is áll, a maradványok állapota azonban ritkán tükrözi felbecsülhetetlen értéküket.
Exkluzív interjú: Záhi Havásszal beszélgettünk a Viasat Historyn érkező új dokumentumfilmjéről, piramisokról, a legendás építész, Imhotep sírja utáni kutatásról, valamint az egyiptomi műemlékekre leselkedő veszélyekről.
Egyre égetőbb kérdés, hogy mi legyen a Hold vagy a Mars felszínén található, űrkutatási szempontból mérföldkőnek számító leszállóhelyek környezetével.
A kutatók egybehangzó véleménye szerint Diocletianus császár rendelete gazdaságtörténeti szempontból az ókor egyik legjelentősebb dokumentuma.
Miután az osztrák műgyűjtő megtudta, hogy a 2100 éves tárgy lopott, visszaadta azt az eredeti tulajdonosainak – derült ki a műkincset beazonosító holland detektív beszámolójából.
Az új régészeti intézet felállításával annak a balliberális érában felállított állami ásató cégnek a volt a vezetőjét bízták meg, amelyiknek a támadásával L. Simon kultúrpolitikusként a nagyobb nyilvánosságban bemutatkozott.