Jelenkori Odüsszeia a láthatáron: Athén újra nekiveselkedik, és minden lehetséges eszközt bevet annak érdekében, hogy visszaszerezze a Londonban őrzött ókori görög műkincseket.
Egy újabb kutatás is megdönteni látszik a neves római történetíró, Plutarkhosz alapvetéssé váló leírását a Taigetoszra kitett sérülten, ilyen-olyan fogyatékkal világra jövő spártai újszülöttekről.
A kulturális kincseket látni kell, és a könyvekhez kell fordulnunk, ha szellemi utazásra vágyunk. Erre a célra tökéletesen megfelelő A Legendás ősi helyek című album.
Néhány viking és északi forrásban lehetett ugyan olvasni a kontinensről, ám ezidáig nem volt bizonyíték arra, hogy 1492 előtt Észak-Európán kívül bárki is írt volna erről.
Az Usakli Höyükben talált 3500 éves padlóminta 700 évvel megelőzi a legrégebbi görög mozaikokat. A kutatók szerint a leletek egyre inkább arra mutatnak, hogy lelőhely a harci kocsijairól híres ókori nép egyik elveszettnek hitt települése lehetett.
Az élettartamot a magas csecsemő- és gyermekhalandóság, a korlátozott élelmiszerforrások és a fertőző betegségek határozták meg – derült ki Küllüoba Höyük bronzkori csontvázainak elemzéséből.
Ókori görög-római település maradványira bukkant egy egyiptomi régészcsoport Alexandria kikötőváros Satbi negyedében, a mintegy 2300 éves település kereskedelmi központ és lakónegyed volt Egyiptom akkori fővárosának falain kívül.
Ha a keltezés jó, akkor letaszítják trónjáról a lüd királyokat, akikről eddig úgy tartották, a világon ők verhettek először érmeket.
Egy új kutatás több száz temetőt vizsgált meg Angliától Erdélyig és megkérdőjeleződtek a korábbi elképzelések.
Az ókori város szent határát, a pomeriumot jelző kőtáblából száz év alatt mindössze tízet találtak. A most előkerült darab ráadásul keltezés szempontjából is fontos lelet.
Szabó Antal ásatásvezető szerint a négy sír bizonyosan egy nagyobb avar temető része lehetett.
Ezt ígéri a programért is felelős kormánybiztos, Fodor Gergely.
A kutatók szerint a felfedezés átírhatja az emberi evolúció történetet.
Jelenleg nem látogatható római kori sírépítménytől a népvándorlás korának bronzöntési technikájáig és a mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményeiig: péntektől vasárnapig várják az érdeklődőket.
Izgalmas ókori kirakóst tárt a nagyközönség elé Lassányi Gábor régész.