Így pedig marad a rendeleti kormányzás is. Az ok: Ukrajna.
A kormány olyannyira rabjává vált a kényelemnek és hatalomszeretetnek, hogy saját zárt ülésén, jegyzőkönyvvezetés kötelezettsége nélkül maga dönt számos dologról, az Országgyűlésnek hallgass a neve.
Rendeleti kormányzás csak kivételes esetekben és rövid ideig tűrhető el egy demokratikus alapelvekre épülő közösségben.
Vagyis marad a rendeleti kormányzás az Országgyűlés mellett.
A különleges jogrendnek három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.
A június 10-i kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök is sokallta a 90 napos adatszolgáltatási határidőt.
Június 9-től az ezer főnél nagyobb rendezvényeken kötelező lesz védettségi igazolás, de csak a nyár folyamán és csak ha az egészségbiztonsági intézkedéseket nem lehet szavatolni.
A miniszterelnök olyan rendszert épített ki, amely alapesetben is példátlan mozgásteret biztosít számára, különleges jogosítványok nélkül is minden adott a gyors cselekvéshez.
Az ellenzék nem adna újabb felhatalmazást a kormánynak, de a fideszes többség várhatóan megszavazza a rendkívüli jogrend fenntartását.
Az új szabályozás értelmében nem kell fegyveres felkelés vagy fegyveres lázadás ahhoz, hogy az Országgyűlés szükségállapotot hirdessen ki – mondja Nagy Attila Tibor. Interjú a politológussal!
Varga Judit osztott meg a közösségi oldalán néhány mondatot a munkájukról.
Balogh Csaba a közösségi oldalán jelentette be a döntést, új helyetteseket is megnevezett.
A miniszter arról is beszélt, hogy a rendkívüli jogrend alatt rendszeresen beszámolnak a megtett intézkedésekről.
Az aláírásgyűjtésből már csak hat nap lett volna vissza, a szükséges 4175 darab helyett több mint hatezret gyűjtöttek.
A javaslat tartalmazza a kormány által tizenöt napra hirdetett veszélyhelyzet meghosszabbítását.