Elég lenne, ha a becsapódásra várakozók is tennének valamit. Tényleg, bármit.
Egy ország határain belül is kiépíthetők egymással szöges ellentétben működő, egymástól elszigetelt állapotok. És a határokon belül is fönntartható két(?), egymásra gyűlölettel tekintő embercsoport, amelynek tagjai egytől egyik a másik bukásáért drukkolnak…
A Szomszédok tudatosan azt a késő-kádárista elitek által a suttogó propagandában a ’80-as évek végétől kezdődően propagált világképet testesítette meg, miszerint a Kádár-éra ugyan távolról se tökéletes, de térségünkben a megvalósítható világok legjobbika.
Az ősbűnt nem meghaladni, hanem arra hivatkozva újra és újra elkövetni igyekszik a magyar politika. Érdemi vitákban kiérlelt megoldások keresése helyett változó érdekeik szerint rángatják a szabályokat, döntenek emberek, tájak sorsáról. Tehetik, hiszen hagyjuk, hogy így legyen.
Ahogy elhordták a Ság hegy nagyobb részét, úgy „hordták el” a hajdanvolt Magyarország jelentős hányadát.
Megnyugtatok mindenkit, hogy van még leleplezendő, fontos beosztásban lévő egykori hálózati személy vagy egyéb titkos állambiztonsági együttműködő, akinek nem ismert a múltja.
Orbán Viktor sohasem akarta felszámolni a kommunizmust lélektani értelemben, ez pedig önmagában árulás, méghozzá a rendszerváltás elárulása. Nyugatot ígért, de most valamilyen, számunkra ismeretlen okból mégis a keletet kínálja.
Közreadok néhány rövid történetet olyanokról, akikkel személyes találkozásom volt.
Mit jelent az orbáni szabadság? Szabad a Fidesszel egyetérteni, de nemzetvesztő gazember vagy, sőt: a nemzeten kívülre kerülsz, egyáltalán, nem is létezel, ha mered a hibákat, bajokat, bűnöket látni.
Almási Tamás rendező a drámai dokumentumfilmről, Szálasi özvegyéről és az irigyelhető román filmesekről. Interjú!
Ha a szabadság alapeszménye nincs biztonságban Orbán Viktornál, mi vajon a sorsa a többi értékes kacatnak?
Ő volt kortársaink közül a legnagyobb hatású képviselője a fékek és ellensúlyok alkotmányos rendszerének, amely útját állja a közhatalom kisajátítására irányuló kísérleteknek.
A Fidesz huszonhétszer leszavazta, még azt is, hogy vitázzanak róla.
A NER annyira beivódott már a pórusainkba, polipként átfogja az életünk minden percét és színterét! – hogy lehet ezt „csak úgy” leváltani?
A magyar társadalom igazából nem akart demokráciát. A többség, a nagyon nagy többség csupán a kapitalizmus kirakatjólétét ácsingózva tekingetett nyugatra, máskülönben köszönte szépen, jól elvolt a kádári keretrendszerben.