Arra a kérdésre, hogy kik lehetnének Sólyom László utódai, a javaslatom a következő: mivel az államfői tisztségre olyan személy lehet alkalmas, aki tisztában van az alkotmányos lehetőségeivel, tanácsos volna a már nyugalmazott alkotmánybírók közül választani – méghozzá sorsolással!
Ő volt kortársaink közül a legnagyobb hatású képviselője a fékek és ellensúlyok alkotmányos rendszerének, amely útját állja a közhatalom kisajátítására irányuló kísérleteknek.
A volt államfő idén februárban még felgyalogolt a Zengőre.
Sólyom László kilencévnyi alkotmánybírói (egyben elnöki) munkásságát éppen mostanában bontja le az orbáni torz világszemlélet. A sors keze, hogy egyszersmind semmibe veszi a rezsim a professzor környezetvédelmi munkásságát is, ami ugyancsak a szívügye volt.
Az asztalnál rendhagyó módon ezúttal hatan ültek: Csintalan Sándor, Konok Péter, Reichert János, Balogh Gábor, Dévényi István és Pörzse Sándor műsorvezető.
Karácsony Gergely, Navracsics Tibor és Deutsch Tamás is részt vett a Schiffer András és Hont András által szervezett eseményen.
A Sólyom Lászlót búcsúztató, méltató politikai szereplők egyike sem tudja vagy akarja a sajátjaként felmutatni az örökségét. Jól van ez így.
Ha egy kifejezést kellene a volt államfőhöz kapcsolni, az mindenképpen a láthatatlan alkotmány lenne.
A kormányfő volt főtanácsadója csak a saját és Orbán Viktor érdemének tudja be a törvényt.
Nehéz lenne persze tíz év rendszeres ágyba piszkítását egyetlen utolsó beszéddel tisztára mosni, ám ezzel Áder János köztársasági elnök a május 2-ai országgyűlési alakuló ülésen meg sem próbálkozott.
Milyen legyen az ideális magyar államfő és ki válassza meg? Legyen-e hatalmi tényező a köztársasági elnök? Mi a különbség Áder János és Mádl Ferenc között? Erre kíséreltünk meg többek között feleletet találni.
Hiába született új alkotmány, az ügynökkérdés továbbra sincs lezárva, a kádári állambiztonság kulcsfigurái – és ami ennél aggasztóbb, a módszerei –, ma is itt vannak.
Kilencven éve született, és már tíz éve nincs köztünk Mádl Ferenc, a harmadik magyar köztársaság második elnöke.
Megszokhattuk, hogy annak, amit Sólyom László mond, súlya van. Most már a szó szoros értelmében: Documenta főcímmel három vaskos kötetben jelent meg a volt köztársasági elnök munkássága.
Az igazságtétel kudarca a rendszerváltozás nagy hiányossága – mondta lapunknak adott interjújában a Magyar Demokrata Fórum hajdani frakcióvezetője, későbbi belügyminiszter. Annak kapcsán kérdeztük, hogy harminc évvel ezelőtt tartották az első szabad választásokat.
