Tönkretenné a hazai mezőgazdaságot is a környezetpusztító dél-amerikai húsipar.
Az úgynevezett szabad világ többé nem tiltakozik az emberiség elleni bűntettek miatt, hanem vidáman üzletel az elkövetőkkel.
Egy újabb „utolsó határidő” elteltét követően érdemes megvizsgálni, eddig hogyan valósult meg a kilépéspártiak által ígért szabadkereskedelmi Kánaán.
Beérni látszik az Európai Unió keleti politikája, amely Kína helyett inkább a kisebb délkelet-ázsiai országokat preferálja.
Szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá a délkelet-ázsiai ASEAN-országok és partnereik, Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, valamint Új-Zéland.
Néhány nappal meghosszabbították az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszeréről szóló tárgyalások mostani fordulóját.
A britek közben Brüsszelre mutogatnak, mondván, az unió nem törekszik komolyan az egyezség eléréséhez szükséges kompromisszumokra.
Athén azt szeretné, ha ez lenne a Londonnal kötendő kereskedelmi szerződés egyik feltétele.
Február elsején felébredtek a britek, megfőzték a reggeli kávét, ahogy az uniós állampolgárok is, és konstatálták, hogy semmi sem változott. Ez azonban csak a vihar előtti csend.
Komoly kritikáinak adott hangot a brexittel, és az azt követő brit kilátásokkal kapcsolatban John Major volt konzervatív kormányfő.
Már a brexit előtt is sok szakértő úgy gondolta, a britek bonyolult pozícióba lavírozzák magukat. Bár a gazdaság még eldöcög valahogy, úgy tűnik, a szigetország nehézségei még csak most kezdődnek.
Ritkán látott vita, fókuszban az unióval. Magyarország gazdasági függősége gyorsan a vita középpontjába került.
Nem állította meg Brüsszelt a magyar kormány, sőt szavazatával hozzájárult ahhoz, hogy újrainduljanak a sokat vitatott szabadkereskedelmi tárgyalások az EU és Amerika között.
Lányi András szerint csak ökopolitikai pártnak van értelme.
Az EP-be még a Jobbik listájáról kijutott politikus visszavonulásáról szóló bejelentés után érkezett az elismerés.