A Széchenyi-díjas szociológus az Orbán-kormány szociálpolitikájáról, a téves felfogáson alapuló családtámogatási rendszerről, a polgári társadalom és szolidaritás hiányáról, valamint a demonstráló fiatalok jelentette reményről
Míg Komárom-Esztergom megyében évente 2400 gyermek születik, addig a magukra hagyott háromszáz faluban 5000 újszülött látja meg a kéményekből áradó fekete füstön átszűrődő napvilágot. Meg a düledező házakat, az elhordott tetőket és a befalazott tévéket.
Nem a szocialista kafetériának számító, hetente járó szén adag és az akkor busás fizetést jelentő kétezer forint után vágyakozik Erzsébet és Béla, hanem az után, amikor „pokoli meleget” adott a sorskísértő vakmerőséggel kikapart szén. Farkaslyukon jártunk.
Utcai szemétgyűjtőkből, méretes konténerekből gyűjtik a kincset, amelyet a hulladéktelepeken leadva vagy az áruházláncokban visszaváltva a túléléshez szükséges anyagi erőforrásaikat teremtik elő maguknak, családjuknak.
Annyi, de annyi szegénységet látok, bármerre is vigyen idehaza az utam. És nem kell ehhez a vidéket, a falvakat járni. Nem nézünk ki jól, Magyarország számokban mérhető lemaradása mindannyiunkra rányomja a bélyegét.
A megélhetésen felül azt most nem tudjuk kigazdálkodni. Az útszélen hagytak minket – mondja a 12 éves autista fiú édesanyja.
„Persze vannak a romákról rossz hírek, és a vezetők között is vannak rosszak, de nálunk az emberek ilyen jólelkűek” – Szendrőládon jártunk.
Van olyan szervezet, ahol a megnövekedett árak miatt a rászoruló embereknek nyújtott szolgáltatásokat kell szűkebbre szabni.
Bass László a szociális törvényről, a közmunka elértéktelenedéséről, a megélhetésinek nevezett bűnözés növekedéséről és az uzsoráról is beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában.
Büki Péter szociális munkás-pszichopedagógussal a gyermekvédelmi rendszer állapotáról és átalakításának szükségességéről beszélgettünk.
Itthon a népesség 19 százaléka él rendkívüli szegénységben, vagy fenyegeti ez a veszély.
Hogy lehet, hogy ezek a számok nem ordítanak jobban? – tette fel a kérdést a miniszterelnöki megbízott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Együtt és mégis külön – A cigányság a mai magyar társadalomban” című tanulmánykötet bemutatóján.
A válság nemcsak a vállalkozásokat és a lakosságot érinti, hanem a hatalmi-gazdasági elitet is. A kormány számos projektet elhalaszt – ez már önmagában érdeksérelem azon NER-közeli üzleti körök számára, amelyek a listáról eltávolított beruházások hasznában bíztak.
Az út szélén hagyott társadalom előtt az Orbán Viktor iránti – ha megversz is, imádlak én-típusú – rajongás, a fogcsikorgató-káromkodó belenyugvás és a minden mindegy alapon kirobbanó lázadás útja marad a közelgő nehéz időkben.
Lesz vármegye, főispán, gondoskodáspolitika. Az irány világos, nevezzük nevén: kései középkor. Az épül itt körülöttünk, és azt látjuk, hogy ennek több millió honfitársunk örül.
