„Nincsenek szavak”, „minden szava” – nem bánnám, ha eltűnnének a süllyesztőben.
Ne habisztiskedj nekem itt. Egyáltalán nem kamázom – mondta Bakonyba szakadt barátom.
Szájtátiság, narodnyikizmus, titóista, normacsaló és tervszabotőr, a bérdemagógok uszályába kerülni…
„Figyeld, barátom, hogyan csapatják ma este a legendák!”
Miből lett a „Ne hagyd magad, Slézinger” szólásmondás?
A hollandban nagyon gyakran alkalmazott fokozó elöljárószót, a „megát” („megajó, megaszuper” stb.) milyen magyar megfelelővel helyettesítsem?
Mi köze a pacáknak a pupákhoz és nem mellesleg a pacáknak a pacekhez?
Gyerekkori szlenges eszmélésemben, ami kétségtelenül Dénes bácsinak köszönhető, kitüntetett szerepet játszott a pasas–pacák–pali hármasa.
Ha stokkol a guba, akkor héderezhetünk – erre tettem könnyelmű ígéretet legutóbb.
A lóvé alma. A hitel alma. A froncsi (forint) alma. Ha rossz a bizonyítvány, a nyaralás alma. Nyaralás alminger.
Catullus, Vergilius, Horatius és Seneca nyelve visszatért a magyar szlengbe. De mi köze ennek Semjén Zsolthoz?
Induló sorozatunkban olyan magyar szavakat mutatunk be, amelyek a közelmúltban mentek át jelentésváltozáson.