A Földabrosz néven útjára indított digitális adatbázisban kedvünkre válogathatunk a korabeli magyar és világtérképek között.
A magyar történelem szempontjából sorsfordító 1526-os ütközettel kapcsolatos új eredményeikről számolt be a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem történeti földrajz professzora.
Figyelemre méltó felfedezés: egy izraeli régész a korabeli források, térképek és a helyi éghajlati viszonyok segítségével meghatározta Oroszlánszívű Richárd és Szaladin 1191-es arszúfi csatájának pontos helyszínét.
Nem a tények a makacs dolgok, ahogy azt szokás emlegetni, hanem a látszattények vonzereje, és az össznemzeti toposzok túlélő képessége.
Nagy buli volt 480 éve az erdélyi Szászsebesen. A féktelenséget jól jellemzi, hogy két úr a párbajozásig ment. De vajon ez okozta-e az utolsó nem Habsburg magyar koronás fő végzetét? Mit mondanak a szemtanúk? Történelmi oknyomozás.
A Nagy Katalinban színpompás kosztümökbe bújtatják a gyilkos ösztönöket, a csillapíthatatlan vágyakat és a kegyetlen intrikákat.
Ha csak radírozni akarunk, akkor struccpolitikát folytatva pont a történelem talán egyik legfontosabb aspektusát, a tanulság lehetőségét dobjuk el magunktól.
Az átírt történelemkönyvekből kimaradt az általános iskolában az őskor vagy Hammurapi törvénykönyve – mondta a Történelemtanárok Egyletének elnöke.
Ablonczy Balázs legújabb kötete a feldolgozó munkához, a Trianon „ismeretlenségében” való személyes kutakodáshoz nyújt segítséget.
Nem tantárgy a történelem, nem is később mesélt felismerések tára, hanem kitapogatható és átélendő jelen – ezt állítja és ettől is jelentős, nagy regény Bereményi Magyar Copperfieldje.
Miért nem tudunk szabadulni a trianoni zsákutcából? Vár-e bármiféle jövő a határon túli magyarságra az asszimiláción túl? Erről beszélgettünk Szarka László történésszel.
A trianoni zsákutca, a trauma máig fogva tart minket, szabadulni eddig sem dühödt próbálkozásokkal, sem radikális önmegtagadásokkal, sem romantikus illúziókkal nem sikerült.
Horthy Miklós értékelése meglehetősen széles skálán a hérosztól a patás ördögig
húzódik. Kétségtelen, hogy „nehéz feladat a kormányzó kusza értékrendjének rekonstruálása”.
Hogyan lett a közbeszédben a Horthy-fasizmusból előbb korlátozott tekintélyuralmi parlamentarizmus, aztán pedig fasizmus és demokrácia egyszerre?
Lassan három évtizede igyekszik (meg)emészteni a hazai közvélemény az úgynevezett háromperhármat. Tabajdi Gábor „kádári felülnézetből” mutatja be.