Százhetvennégy év után szűnt meg a távirat Magyarországon. Változnak a igények, ugyanakkor a postai „tevékenység” már 2500 éve is kulcsfontosságú volt. A rómaiak alatt pedig Pannoniában is működött már államilag felügyelt hírvivő szolgálat.
A hajóroncsokat kutató régész, Sean Kingsley szerint egyre több a bizonyíték, hogy az első jeruzsálemi templomot építő király minden gazdagságnak forrásának tartott misztikus föld, Tarsis a mai Spanyolország déli részén lehetett.
A legújabb kutatások szerint a Római Birodalom összeomlásában, sőt, még a kereszténység elterjedésében az éghajlatváltozás mellett a pusztító járványok is jelentős szerepet játszhattak.
Nyolcvan évvel ezelőtt fordította fegyverét maga ellen. Hogyan befolyásolhatta tettével az eseményeket? Miért gondolják sokan, hogy valójában megölték őt? Miért kísérelt meg már száz éve is egy öngyilkosságot? Ablonczy Balázst kérdeztük.
Időgép: Titkok, történetek, tanulságok a XX. századból.
A székesfehérvári Középkori Romkertben több mint kilencszáz ember összekeveredett csontmaradványa található. A kutatók fő célja, hogy a csontokból vett mintákból minél több DNS-profilt meghatározzanak.
A Hyperion Kft-t. következő nagy műve az 1074-es mogyoródi csatát dolgozza fel.
Valószínűleg tényleg megsemmisülhetett Caesar egyik kedvenc légiója, csak épp nem akkor és nem ott, ahol azt még ma is sokan hiszik. Régészeti oknyomozás a feliratok nyomán.
Tényleg az eső okozhatta Napóleon vesztét Waterloo mellett? Többek között ezt is körbejárja Marcus Rosenlund időutazása.
Cseh kutatók szerint a most talált bordára karcolt jelek azt bizonyítják, hogy a népvándorlás kor időszakában közvetlen kapcsolat lehetett a szláv és a germán csoportok között Közép-Európában.
Négyszáz éve választottak utoljára magyar embert magyar királlyá a magyar rendek. A kor egyik legrafináltabb taktikusa azonban nem tudta a fejére tétetni a Szent Koronát. Vajon miért? Történelmi oknyomozás a források fényében.
Mit találtak a tömegsírokban a kutatók? Hogyan ölték meg a szultán katonái a civileket? Hogyan lehet utólag feldolgozni a csatavesztést? Varga Szabolcs történészt kérdeztük.
A történész szerint a kortárs baloldali és a jobboldali narratíva sem tud mit kezdeni a ténnyel, miszerint az első világháború után csak a proletárdiktatúra indított fegyveres háborút az elfoglalt területekért.
Ha jobban belegondolnánk, igenis furcsának kellene gondolnunk, hogy mennyire nem tudunk semmit azokról, akik az elmúlt néhány évszázadban hozzánk hasonló utakat voltak kénytelenek bejárni.
Ő volt az első szeldzsuk török uralkodó, aki csatában megütközött a keletre tartó keresztes hadakkal.