Profizmus és hibák furcsa elegye jellemzi az állami menekültellátást. A sportcsarnokba terelt ukrajnai menekülteket emberhez méltó körülmények várják – akkor is, ha nem akarnak odamenni.
Hogyan alakult a tranzitzónák bezárása óta a menedékkérők sorsa? A Magyar Helsinki Bizottságot kérdeztük.
„Ez a jogszabály még jobban ellehetetleníti mindazoknak a hozzáférését Magyarország területéhez és a menekültügyi eljáráshoz, akik háborúk és üldöztetés elől menekülnek” – írták.
Bár a kormány már kiürítette a tranzitzónákat, Priit Pikamäe szerint az Európai Bíróságnak konkrétan meg kell állapítani a kötelezettségszegést.
Az ismertetett új témakörök többségében a Magyarország elleni külföldi támadásokról kérdezik a lakosságot.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a mostani kormányzati döntés is csupán egyetlen lépés Orbán pávatáncában. Most éppen a brüsszeli pofonok elől sasszézik egyet balra.
Gulyás Gergely a kormányinfón számolt be róla, hogy bezáratják a tranzitzónákat.
Most azon kívül, hogy megakadályozzák „ingyenélők és terroristák” bejutását Európába, meg kell akadályozni azt is, hogy a koronavírussal fertőzött helyekről, a gócpontokról migránsok jöjjenek be - hangsúlyozta Németh Szilárd.
Iráni és afganisztáni menekültek ügyében hoztak ítéletet. Négy hét után szabadon kell engedni a menedékkérőket.
Nagy kérdés, hogy a magyar menekültügyi eljárás megfelel-e az uniós jognak. Az Európai Bíróság hamarosan dönt.
Magyarország határozatlan időre felfüggesztette a menedékkérők beengedését a tranzitzónákba a koronavírus-fertőzés veszélye miatt.
A miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója az M1-en vasárnap este bejelentette, hogy Magyarország határozatlan időre felfüggeszti az illegális migránsok beengedését a tranzitzónába, miután - mint mondta - összefüggés van a koronavírus és az illegális migráció között.
2018-ban még 367 menekültet fogadott be az ország, tavaly ez a szám 60-ra csökkent.
Egy Magyarországhoz ragaszkodó iráni menekült fiatalember története.